Bartók Bélát is oktatta zongorára Erkel Ferenc elfeledett fia
2022. december 3. 19:05 MTI
Erkel László zenepedagógus és karnagy, Erkel Ferenc harmadik fia 126 éve, 1896. december 3-án hunyt el. A pozsonyi Magyar Dalkört is vezette, népdalokat és saját kiadatlan szerzeményeit írta át a kórusnak több szólamra.
Korábban
1844. április 9-én született. Erkel négy fia közül róla tudni a legkevesebbet. Iskoláit Pesten járta, szülei válása után, 15 éves korától anyjával Gyulán élt.
A kiválóan zongorázó, ám testvéreinél kevesebb zeneszerzői tehetséget öröklő Erkel László zenei ismereteit nagybátyjai, Erkel János és Rudolf, valamint kiváló pianista édesanyja, Adler Adél gyarapították.
1867-ben a 25-30 tagból álló helyi Magándalkör karnagya lett, a kórus munkájában ügyvéd, tanító, zenetanár, kántortanító, építész, iparos és tisztviselő is részt vett.
Erkel László karnagyként a debreceni és aradi dalosversenyen részesült dicséretben, zongoristaként szülővárosában és országszerte is nagysikerű hangversenyeket adott.
1868-tól Szeghalmon gróf Festetich Felíciána és a francia származású osztrák gróf, D'Orsay Emil császári és királyi kamarás leányait oktatta zongorára.
A lányok annyira megszerették, hogy amikor a család 1871-ben Pozsonyba költözött, zenetanárukat is magukkal hívták, a frissen nősült Erkel így került Pozsonyba.
Az egykori koronázóvárosban megbecsülésben és jólétben élt, az a ház, amelyben utolsó lakásuk volt, ma az Európai Unió pozsonyi képviseletének ad otthont.
Erkel zongoratanárként dolgozott, két évig a fiatal Bartók Béla is az ő tanítványa volt. A nagy komponista később így emlékezett erre: „Akkoriban a magyar vidéki városok közül Pozsonyban volt a legélénkebb a zenei élet. Ennek köszönhetem, hogy Erkel Lászlótól tanulhattam tizenöt éves koromig zongorát és összhangzattant.”
Erkel 1881-ig a pozsonyi Magyar Dalkört is vezette, népdalokat és saját kiadatlan szerzeményeit írta át a kórusnak több szólamra.
Földi pályafutását 1896. december 3-án fejezte be, nyelvrák végzett vele, a Szent András temetőben nyugszik. Sírját csak az 1990-es években sikerült felkutatni, ma már kopjafa díszíti. Halála után özvegye három gyermekükkel visszaköltözött Szeghalomra, a gyermekek közül egyik sem lépett zenei pályára.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna tegnap
- Szeretett zenélni, de a fizika húrjain Einstein szebben játszott, mint a hegedűjén tegnap
- A Borisz Godunovot állítja színpadra a Magyar Állami Operaház tegnap
- Országszerte számos programmal készül régizenei évadában a Haydneum tegnap
- A Budapest arculatát is meghatározó norvég építészre emlékeztek tegnap
- Orvosnak tanult, de az írói pályán vitte sikerre Németh László tegnap
- Nehezen birkóztak meg a hatóságok San Francisco egyik legnagyobb természeti katasztrófájával tegnap
- Kiátkozás és birodalmi átok: Luthert semmi sem tántorította el reformszándékaitól 2024.04.17.