Bár szakmai tapasztalata nem volt, mégis az MTI személyzeti vezetője lett Kádár János felesége
2024. augusztus 20. 14:20 Majtényi György
Tamáska Mária és Kádár János több mint negyven éven át éltek együtt, 1949-ben kötöttek házasságot. Kádár János ekkor belügyminiszter volt, Tamáska Mária pedig az államvédelem kötelékében mint „levélfelbontó” tevékenykedett. Ahogy Tamáska Mária egy interjúban felidézte, gyermekkoruk óta ismer(het)ték egymást, hiszen ugyanabba az elemi iskolába jártak a Cukor utcába. Csermanek János természetesen a fiú-, Tamáska Mária pedig a leányiskolába. Tamáska Mária 1912. április 8-án született, tehát ugyanabban az évben, mint a férje; másfél hónappal volt idősebb Kádárnál. 1944-ben ismerte meg a kommunista mozgalmárt, aki albérlőként költözött Róna Ottóhoz – Tamáska Mária az ő felesége volt ekkor. (Kádár és Róna között a későbbiekben is baráti volt a viszony. Mindhárman a maroknyi illegális kommunista mozgalom tagjai voltak.) János és Mária 1949. július 19-én házasodtak össze, két tanú, Kovács István, az MDP Központi vezetőségének titkára és Péter Gábor, az államvédelem vezetője előtt.
Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetője és felesége Kádár Jánosné Tamáska Mária (Fortepan / Fortepan / Album059)
Korábban
Luxusbérek
Tamáska Mária három polgárit végzett. Kezdetben „kereskedősegédként” dolgozott, állítólag sokáig eladó volt egy illatszerboltban, és visszaemlékezések szerint hosszabb ideig egy szociáldemokrata szakszervezeti könyvtárban önkénteskedett. A Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltárban, a Kádár-hagyatékban őrzött munkakönyve arról tanúskodik, hogy 1945. május 1-jétől már tisztviselőként dolgozott, ám valójában az államvédelem alkalmazásában állt.
Farkas Vladimir emlékei szerint a „levélcenzúrán” volt „kiértékelő”, azaz a felbontott magánlevelek tartalmát kellett ellenőriznie. Az egykori államvédelmis tiszt szép emlékeket őrzött róla: „Mária nagyon csinos, ápolt, mindig ízlésesen öltözködő, értelmes asszony volt, akivel szívesen voltam együtt.”
Munkakönyve szerint Kádár Jánosné egészen 1954. december 1-jéig állami alkalmazott maradt; valójában azonban férje bebörtönzésekor – 1951-ben – elbocsátották állásából (nemcsak őt, hanem még a testvéreit is), és alkalmi munkákból élt. Férje szabadulása után, 1954. december 1-jétől a Magyar Távirati Irodánál személyzeti osztályvezető lett. Vásárhelyi Miklós utóbb – a vele készült életútinterjúban – így emlékezett Kádár Jánosné kinevezésére: „Úgy tudom, hogy ezekben az években egy szövetkezetben dolgozott, ahol kócbabákat állítottak elő.”
Emlékei szerint – bár a feleségnek semmilyen szakmai tapasztalata sem volt ezen a téren – kellemesen csalódott benne: „a Kádárnét az MTI-nél, mint személyzeti vezetőt, rövid időn belül megszerették. Megértő volt, emberi volt. Szóval nem illeszkedett bele abba a képbe, ami akkor általában a személyzeti vezetőkről kialakult, és amit a 9-es kórteremben a Simon Zsuzsa olyan nagyszerűen megszemélyesített”. (A 9-es kórterem című 1955-ös Makk Károly filmben egy fiatal munkást gyomorbántalmakkal kórházba visznek. Éjszaka azonban nem látja el az ügyeletes orvos, és amikor panaszt tesz, a kórház személyzetise őt bélyegzi táppénzcsalónak.)
Tamáska Mária egészen 1956. november közepéig az MTI osztályvezetője volt. Ezt követően, amikor Kádár hatalomra került, feltehetően másfél évig otthon maradt (nincs bejegyzés a munkakönyvében, és semmilyen adat nem utal arra, hogy ekkor bármilyen állása lett volna). 1958 májusától a Magyar Forradalmi Munkás-paraszt Kormány titkárságán (később a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalában) dolgozott 1980. december 31-ig, előbb osztályvezetőként, majd 1974 júliusától hivatalvezető-helyettesként, amely jelentős pozíciónak számított a korban (gyakorlatilag minsizterhelyettesi rangban volt).
Erdei Lászlóné, a Magyar Nõk Országos Tanácsának elnöke (j2) népmûvészeti ruhába öltöztetett játékbabákat ajándékoz Nyina Hruscsovának (b2) és Kádár Jánosnénak (Tamáska Mária, j) a Magyar Nõk Országos Tanácsa székházában tett látogatásukkor
Kezdetben a külföldi emigráns sajtó figyelése volt a fő feladata. Kommunista múltjáért és munkahelyi érdemeiért a rendszer névadójának felesége számos kitüntetést kapott, amelyek egy részével pénzjuttatás is járt: 1958-ban Munka Érdemrendet, 1965-ben a Munka Érdemrend arany fokozatát, 1967-ben Szocialista Hazáért érdemrendet, 1970-ben Felszabadulási Jubileumi Emlékérmet, 1985-ben pedig a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét. A kor államapparátusában azonban ez nem számított visszatetszőnek, mint ahogy a pártvezető feleségének magas állami tisztsége sem. Háta mögött mindenki az „öreg feleségeként” emlegette őt.
A Kádár házaspárnak kiemelkedő jövedelme volt. Kádár János – az ország első embereként – mindvégig a legmagasabb állami fizetést kapta az országban. Kádár Jánosné fizetésének pontos összegét is ismerjük; a Magyar Távirati Irodánál 1956 novemberében 2000 Ft-ot keresett, azaz az átlagnál többet, körülbelül a miniszteri bér egynegyedét. A Kádár-rendszer éveiben a házaspár jövedelme, nem meglepő módon, folyamatosan emelkedett.
Az asszony fizetése 1958 májusában még csak 3000 Ft volt (ami a miniszteri jövedelem harmada), de 1974. július 2-án hivatalvezető-helyettesként már 8500 Ft-ot vehetett fel minden hónapban, ami egy miniszterhelyettesi – mai fogalmaink szerinti államtitkári – fizetésnek felelt meg (és több mint a fele Kádár jövedelmének; ura 1973-ban a KB első titkárként 15 000 Ft-ot keresett havonta). Kádár Jánosné „jó munkája” eredményeképpen többször részesült soron kívüli illetményemelésben is.
1979-ben nyugdíjazásakor 11 400 Ft-ot keresett, ami már megközelítette a miniszteri béreket. 1980-ban magas nyugdíjat (havi 10 369 Ft) állapítottak meg neki, ami mellé egy 1971-es kormányrendelet szerint még 1000 Ft kiegészítés is járt. Így továbbra sem csökkent a jövedelmük. Nem volt még egy házaspár a korban, amelyik hivatalosan ennyit kereshetett volna, vagy ahol az egy főre eső – legális – jövedelem ilyen magas lett volna, mint a gyermektelen Kádár házaspárnál.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hadtörténet
- Máig nem felejtették el az indiai határvidéken küzdő szikh ezred hőstetteit
- Bronzkori harcosok ezrei csaptak össze háromezer évvel ezelőtt
- Csődöt mondott a a római hadszervezet a hadrianopolisi csatatéren
- Két év ostrom után Bécsújhely mégis kénytelen volt megnyitni kapuit Mátyás király előtt
- Máig rejtély, hogy hova temették el Kazimierz Pułaskit, az az amerikai lovasság egyik atyját
- Kétségbeesett puccskísérlet sem tudott változtatni a japán császár álláspontján a II. világháborús kapitulációt illetően
- Még a római katonákban is félelmet keltettek Arkhimédész zseniális hadigépei
- Indokolatlanul bélyegezte árulónak a közvélemény Görgei Artúrt
- Zrínyi Miklós és Arany János is ódákat zengett Hunyadi János vitézségéről
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát 19:05
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét 17:05
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon 14:20
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell 09:50
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét 09:05
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön tegnap
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix tegnap
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence tegnap