Bár a kultúrpolitika lenézte őket, a nép a szívébe zárta a sikergyáros Záray–Vámosi házaspárt

A beteljesületlen álom

Az 1925-ös bicskei születésekor még Wéberként anyakönyvezett, eredetileg a Ganz-Mávag vasesztergályosaként dolgozó Vámosi János a Nagykörút és a Rákóczi út sarkán, a Nemzeti Színházzal szemben lévő EMKE kávéházban énekelt 1949 óta. Itt ismerkedett meg a nála egy évvel fiatalabb, tatabányai bányászcsaládból származó Záray Mártával, aki 1950-től volt ugyanott alkalmazásban.

Amikor Záray Márta életében először meglátta a szőke, kék szemű, nem mellesleg gyönyörűen éneklő Vámosi Jánost, állítólag elkezdte mondogatni magában szinte mantraszerűen, hogy „Vámosi Jánosné, Vámosi Jánosné”. Merthogy ő már akkor eldöntötte, hogy a sármos énekes felesége lesz annak ellenére, hogy akkor még nem is ismerte őt személyesen.

Nem kellett sokáig várnia, hiszen ugyanott dolgoztak, és a kollegiális viszonyból hamar szerelem lett. Három évig szerelmespárként jártak, amikor 1953. június 15-én Vámosi János meglepetésszerűen felhívta Záray Mártát. Nálad vannak a házassági bejelentkezési okmányok? Ez a kérdés volt tehát a nevezetes lánykérés, amire Záray Márta természetesen igennel válaszolt, hisz ezzel élete álma vált valóra. Nem is engedték el egymás kezét ezután, még a szigorú szocialista erkölcs számára is példás módon álltak egymás mellett a színpadon és az életben egyaránt.

Érdekes módon egy ideig házasságkötésük után sem énekeltek duettet, noha ekkor már mindig egyazon színpadon léptek fel, csak felváltva. Ezt a „szokásukat” Záray elmondása szerint Szepesi György sportriporter tanácsára adták fel, mert ő ajánlotta figyelmükbe, és adta nekik 1957-ben az Ausztráliából hozott felvételt, az Úgy koppan az esőt, amellyel azonnal nagy sikert arattak. Innentől kezdve előszeretettel énekeltek együtt, a közönség nem kis örömére. (Szepesi György még egyszer szerepet játszott az énekespár életében: a Hungária című futballszurkolói himnuszban az ő hangját vágták be, amikor azt kiabálta, hogy „Góóóóól!”)

Nagy sikereik mellett is az volt a nagy álmuk, hogy gyermekük szülessen, de ez nem adatott meg nekik. Záray Márta erről azt mondta: „Amikor a Jóisten bárányt adott, akkor nem volt legelő, amikor pedig már volt legelő, nem adott bárányt”. 1979-től Tücsök Mari lett a nevelt lányuk, vele már megismerkedésük során nagyon hamar azonos hullámhosszra kerültek. Ő azt vallja, hogy tőlük csupa jót és szépet tanult, s egy kicsit burokban nevelték.

Ez a burok szeretettel volt tele, így látta ezt énekes kollégájuk, Korda György is, aki úgy emlékszik a házaspárra, hogy „meghitt családi boldogságot sugárzó nagyszerű, aranyos kettős volt”, s ezért énekelték magukról, hogy „ketten az úton, segítjük egymást sok éve már”. E sorok szerzőjének Korda György azt is megjegyezte: a házaspár sokkal régebben volt a pályán, mint az ő kettősük Balázs Klárival, „így inkább a házasság játékos oldalát mutatták meg számaikban.”

Másik pályatársuk, Koós János úgy emlékszik rájuk, hogy a két előadóművész különböző típusú volt, mégis ragyogóan kiegészítették egymást, s ez Vámosi János haláláig összetartotta őket. Koós szerint ebben a kapcsolatban Vámosi testesítette meg a nyugodtságot, mivel Záray volt a vehemensebb. Ha valamiben nem értettek egyet, és Záray Márta intenzíven magyarázta a maga igazát, akkor Vámosi készséggel ráhagyta a dolgot.

A sikereik titka az egymás tulajdonságainak kiegészítésén túlmenően – Koós meglátása szerint – azzal volt magyarázható, hogy ők a maguk idejében olyan sármos stílust képviseltek, ami Magyarországnak nagyon jól jött a második világháború szenvedései után. A nyugodt, harmóniára törekvő, melodikus kifejezésmód feledtetni tudta az emberekkel a háború borzalmait, emiatt is lettek nagyon gyorsan sztárok a szocialista kor viszonyai között.

1. A beteljesületlen álom
2. A házaspár és Aczél György
3. Sztárpár emberközelben

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe