Baljós előjelet tartalmazott a hidegháború során vett grönlandi jégminta
2021. március 18. 07:41 Múlt-kor
A hidegháború fagyos éveiben Grönlandon egy titkos katonai kutatás keretében begyűjtött, jégbe fagyott talajmintákról kiderült, egy másik titkot is magukban hordoztak: növényi fosszíliákat, amelyek legfeljebb egymillió évesek lehetnek. A nemrégiben korszerű eszközökkel végrehajtott elemzésük olyan kiváló állapotban megkövült növényeket talált, amelyek a kutatók szerint „olyanok, mintha tegnap pusztultak volna el”. Ez nem sok jót jelent a grönlandi jégtakaró stabilitását illetően.
Korábban
Atomfegyverek a jég alatt
Az amerikai hadsereg tudósai 1966-ban emelték ki a földet is tartalmazó jégmagot Grönland északnyugati részén a Project Iceworm (Jégféreg Projekt) kódnevű művelet részeként.
E titkos vállalkozás célja a sarkvidéki szigeten a jég alatti nukleáris csapásmérő támaszpontok hálózatának kiépítése volt, ahonnan könnyen elérhették volna közepes hatótávolságú hordozórakétákkal is a Szovjetuniót. A művelet fedősztorijaként a Camp Century nevű sarkvidéki kutatóbázis szolgált – az amerikaiak valódi szándékait még a terület birtokosa, Dánia kormánya sem ismerte.
Végül azonban a titkos projektet félbehagyták. A Camp Centurynél kipróbált jég alatti építkezési módszerek beváltak ugyan, azonban kiderült, a jégtábla jóval „mozgékonyabb”, mint addig hitte a tudomány: megállapították, hogy a jég folyamatos deformálódása, vastagodása és vékonyodása bármilyen alatta elhelyezkedő építményt két éven belül elpusztítana. Az 1966-ban kivájt jégmag elfeledve hevert egy dániai fagyasztóban, mígnem 2017-ben újra felfedezték.
Amikor a kutatók 2019-ben újra megvizsgálták a jégmagot, megkövesedett növények töredékeire bukkantak benne, amelyek legfeljebb egymillió évvel ezelőtt virágozhattak. Grönland jelenlegi jégtakarójáról ezidáig úgy vélték, hárommillió éves, azonban e növényi töredékek arra utalnak, hogy az utóbbi egymillió évben – de lehetséges, hogy akár az utóbbi néhány százezer évben is – volt olyan időszak, hogy még a sziget legészakabbi része is jégmentes volt.
Napjainkban Grönland nagy részét az 1,7 millió négyzetkilométeres grönlandi jégtakaró borítja. Ha igaznak bizonyul, hogy az utóbbi egymillió éven belül volt, hogy teljesen eltűnt a jég a szigetről, az nem jelent sok jót a jelenlegi jégtakaró stabilitására nézve a klímaváltozás tükrében. Ha Grönland jégtakarója teljesen elolvadna, a tengerszint mintegy hét méterrel emelkedne meg, jelentette 2019-ben az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA).
Az új, március 15-én a Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerzői szerint ez elegendő lenne ahhoz, hogy a világ szinte minden tengerparti városa víz alá kerüljön.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2014
- Így látta a sajtó Kárpátalja visszafoglalását
- Az embermentő Jane Haining
- Mi történt Kamenyec-Podolszkijban?
- A bundázás egyidős a futballal
- A hét törpe kalandjai Auschwitzban
- A kóser konyha különlegességei
- Hogyan kampányoltak a római politikusok?
- A numerus clausustól a numerus nullusig
- Így temettük el "Kossuth apánkat"
- Kertész Mihálynak köszönhetjük a Casablancát, a világ egyik legmeghatóbb romantikus filmjét 09:50
- Szoknyával a politikában - megjelent a Múlt-kor téli száma 09:20
- Féllábbal is a színpad sztárja maradt 08:20
- Kölcsönös bizalmatlanság jellemezte az antikomitern paktum aláíróit tegnap
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” tegnap
- 10 érdekes tény a csók kultúrális történetéről tegnap
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke tegnap
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert tegnap
