Azonosították Alaszka rég elfeledett II. világháborús internálótáborát

„Fényűző” barakkok

Fort Richardson internálótáboráról a korabeli sajtó csak nagyon kevés cikkben számolt be. Az Associated Press nevetséges rövidhíre például gyakorlatilag egy ötcsillagos szállodának festette le a lágert. A Dallas Morning News 1942. január 12-i számában az újságíró arról számolt be, hogy a sewardi (alaszkai város, amelyet a területet Oroszországtól megvásárló amerikai külügyminiszterről neveztek el) Hama Hideo annyira fényűzőnek találta új lakhelyét, hogy kérte, felesége és két gyermeke is csatlakozhasson hozzá. „Hama Hideo úgy véli, hogy ez egy tökéletesen nagyszerű háború” – adta hírül az újság. A férfi a híradás szerint annyira jónak találta az ellátást, melegnek a barakkokat és bőségesnek az olvasásra és írásra alkalmas eszközüket és tárgyakat, hogy szerette volna családjával is megosztani azt a példátlan jólétet, amelyben része volt.

Bár az internálótábor barakkjai már rég nem állnak, Blanchard és kutatótársai történelmi források és légi felvételek segítségével meghatározta a láger pontos helyszínét, amely ma részben egy parkoló helyén található. A katonai bázis közönségkapcsolatokért felelős részlegének tájékoztatása szerint a régészeti feltárás során 116 lelet – többek között a szögesdrótkerítés-elemek, valamint elektromos kábelek – került felszínre, amelyekről a kutatók úgy vélik, kapcsolatba hozhatók a táborral. 

A kutatók népszámlálási adatok, valamint az ellenséges országgal kapcsolatba hozható etnikumú lakosokat számon tartó igazolványok vizsgálata segítségével egy kivételével mind a 17, táborban raboskodó személyt azonosította. A kutatás eredményeiről tudósító rendezvényen –  amelyet a hírhedt, japán-amerikaiak internálását lehetővé tevő 9066-os elnöki rendelet 74. évfordulóján, február 19-én tartottak az Elmendorf-Richardson katonai bázison – Tanaka két lánya is jelen volt.

A második világháború alatt összesen több mint 200 alaszkai japán-amerikait vettek őrizetbe az amerikai hatóságok. Mint Blanchard elmondta, sokan voltak közöttük, akik már amerikaiak között nevelkedtek, és amerikainak tartották magukat, mivel azonban japán családnevük volt, kitelepítették őket. A kutatás várhatóan még idén lezárul. Az eredményeket elküldik az állami műemlékvédelmi hivatal vezetőjének, aki ezután eldönti, hogy a lelőhely valóban kiemelt történelmi jelentőséggel bír-e. A helyszínen egy emlékmű felállítását is tervezik. 

1. Tanaka tragédiája
2. „Fényűző” barakkok

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése