Az első világháborúnak köszönhetjük az óraátállítást

Ragyogó ötlet

A nyári időszámítás gondolata az amerikai diplomata és feltaláló, Benjamin Franklin nevéhez köthető. Párizsi nagykövetként Franklin 1784-ben levelet írt a Journal of Parisnak „felfedezéséről”, miszerint a nap, amint felkel, rögtön fényt ad, így az éjszakai bagoly módjára élő franciák gyertyaégető módszere nem a leghatásosabb és nem túl költségkímélő.

„Benjamin Franklinnek egy alapkoncepciója volt” – kezdi okfejtését David Prerau, A Nap mérete: a nyári időszámítás vitatott története című mű szerzője. Franklin azt szerette volna, ha mindenki a Nap "szabályai" szerint élne. Az ötletek között szerepelt az az elképzelés is, hogy minden napfelkeltekor elsüssenek egy hadászati ágyút.

Mások a nyári időszámítást sokkal komolyabban vették, különösen az angol William Willett. 1908-ban terjesztette be a parlamentnek az óra előreállításának ötletét a nyári hónapokra vonatkozóan, ám elképzelését lesöpörték az asztalról. „Willet állhatatos fickó volt, javaslatát 1909-ben, 1910-ben és 1911-ben is benyújtotta, ám a parlament minden egyes alkalommal elutasította azt” – így Prerau. Willetet ez nem tartotta volna vissza terve megvalósításának szándékától, ám 1915-ben meghalt, így nem élhette meg ötletének megvalósulását.

A háború az úr

Willet nem tudta meggyőzni a brit lakosságot a nyári időszámítás szükségességéről, a németeknek sikerült. 1916-ban, az I. világháború közepén Németország bevezette az óraátállítás rendszerét, hogy energiát takaríthassanak meg a háborús erőfeszítések miatt. Nagy Britannia egy hónappal később követte Berlin példáját.

Amikor az Egyesült Államok 1918-ban belépett a háborúba, szintén bevezették a nyári időszámítást. Wilson elnök a háború után is meg akarta tartani a rendszert, ám a többnyire vidéki farmerokból álló amerikai lakosság gyűlölte az időváltozást, mert a munkájuk a nap állásától függött. Az új időszámítás zavart okozott a városi emberrel való kapcsolatukban, ami azért lett volna fontos, mivel nekik akarták eladni megtermelt áruikat. Mikor a Kongresszus hatályon kívül helyezte az új rendszert, Wilson megvétózta az intézkedést, ám a törvényhozás felülírta a vétót, ami meglehetősen ritkán fordult elő.

Teljes zűrzavar

A II. világháború idején az óraátállítás rendszere ismét divatba jött: szintén a háborús erőfeszítések miatt szerettek volna időt megtakarítani. Az Egyesült Államokban kevesebb mint egy hónappal a japánok Pearl Harbor elleni támadása után vezették be. Ezúttal azonban az amerikai lakosság már nem volt annyira lelkes, hogy elvész a munka utáni napfény, így mikor ismét hatályon kívül helyezték a nyári időszámítási rendszert, néhány város megtartotta azt.

Teljes volt a káosz: a nyugat-virginiai Moundsvilleből az ohio-i Steubenvillebe tartó közel 50 kilométeres buszút során nem kevesebb, mint hét alkalommal változott meg az idő. A Minnesota állambeli Minneapolis és St. Paul városaiban különböző időszámítást alkalmaztak, ami jelentős zavart keltett a dolgozókban, akik az egyik városban éltek és a másikba jártak dolgozni. „A külvárosok lakói abszolút nem tudták, mit tegyenek” – így Prerau.

A „minden város saját idővel bír” rendszer nem tarthatott sokáig. 1966-ban a Kongresszus megszavazta a Uniform Time Act nevű törvényt, amely meghatározta az egységes rendet. A szövetségi kormányzat azokat a napokat is meghatározta, amikor előre, illetve hátra kell állítani az időmérő eszközt, elejét véve a városok önkényes időszámításainak.

Bővülő nyári időszámítás

Azóta a Kongresszus három alkalommal bővítette a nyári időszámítás hosszát: az 1970-es évek energiaválsága során, az 1980-as években és végül 2007-ben. Ma a nyári időszámítás a március és november közti időt öleli fel. Az említett változásokra való legfőbb érveket az energiatakarékosság szolgáltatta, azonban más előnyei is akadnak: a sötét estéken a kevesebb autó kevesebb balesetet okoz és a dolgozó emberek tömegei sokkal több időt tudnak a munka után a napfényben eltölteni.

Magyarországon szintén 1916-ban vezették be a nyári időszámítást, de voltak évek, amikor szünetelt. 1954-57-ben még a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkező kapacitási nehézségek enyhítésének reményében alkalmazták. 1958 és 1979 között a nyári időszámítás használata szünetelt, 1980-ban újra bevezették villamosenergia-megtakarítási céllal.

Az Európai Unióban évek óta egyre többen követelik az eltörlését, és a tudomány álláspontja szerint is felesleges az intézkedés: a villamosenergia-megtakarításból származó gazdasági haszna ma már elhanyagolható, az emberi szervezetet azonban súlyosan megterheli. 2019-ben az Európai Parlament megszavazta az óraátállítás jövőbeni eltörlését, valamint azt, hogy idén, 2021-ig a tagállamok megegyeznek az általuk ezután követendő időszámításban. E végső megegyezést azonban úgy tűnik, elsodorta a koronavírus-világjárvány.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
• A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
• Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
• Batu kán és a szláv favágók