Az országalmától Newton múzsájáig: a történelem leghíresebb almái
2024. december 29. 09:50 Kulcsár Ádám
Korábban
Newton múzsája
„Vacsora után, mikor az idő melegebbre fordult, kimentünk a kertbe, és teát iszogattunk néhány almafa árnyékában, csak ő meg én. Egyszer csak azt mondja nekem: pont ugyanilyen helyzetben volt, amikor a gravitáció elmélete testet öltött elméjében. Miért kell az almának mindig merőlegesen leesnie a földre? – kérdezte egykoron önmagától a földön ülve” – írta le 1726-ban William Stukeley az idős Newtonnal való beszélgetését.
Minden idők egyik legnagyobb és egyben legelviselhetetlenebb, legkötekedőbb zsenije Cambridge-ben koptatta a padot, amikor az 1665-ös pestisjárvány miatt mindenkit hazaküldtek.
Isaac Newton – és így az emberiség – paradox módon sokat köszönhet a pusztító járványnak, mivel a tudós legtermékenyebb évei pont arra az időszakra estek, amikor visszavonult a szülőfalujába.
Isaac Newton híres almája
A leghíresebb Newton-legenda is ehhez az időszakhoz kapcsolódik. E szerint éppen egy gyümölcsfa alatt ült – elmélyülten gondolkodva, hogy mi tartja a Holdat a Föld körüli pályán –, amikor egy alma a fejére pottyanva elindította benne a gondolatmenetet, hogy a tárgyak miért esnek pontosan lefelé, és ez vezetett el a gravitációs kölcsönhatás felismeréséhez.
Newton felfedezése az volt, hogy nem csupán a Föld vonzza az almát, de az alma is a Földet. Tehát ha eldobjuk a gyümölcsöt, akkor a bolygó is elmozdul az ellenkező irányba.
Minden bizonnyal Newton és az utókor is kiszínezte a „fejbevágó” történetet, amely a kortársak közül egyedül Stukeley feljegyzései között olvasható. Ettől természetesen még nem kizárt, hogy a forradalmi gondolatot valóban egy alma lepottyanása ihlette.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Vígjátékba illő módon lopták el a Végzet kövét tegnap
- Nem is Dom Pérignon találta fel a pezsgőt? - 10 érdekesség a habzó italról tegnap
- Az űr meghódítására hívta fel az emberiség figyelmét Stephen Hawking tegnap
- A belháborúk mellett a változó klíma is okozta Tikal hanyatlását tegnap
- Évezredek művészeti öröksége találkozik a legmodernebb ipari technológiákkal a Vásárhelyi Kerámia Szimpóziumon tegnap
- Életének utolsó éveit házi őrizetben töltötte a zseniális Galileo Galilei tegnap
- Napjainkig heves vitákat gerjeszt Marco Polo keleti utazása tegnap
- A dzsungel mélyére menekült Kambodzsa véreskezű diktátora 2025.01.07.