2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Az istenekkel, a csillagokkal, de a távíróvezetékekkel is magyarázták egykor a járványok okát

2020. április 9. 17:58 Múlt-kor

A betegségek az élet velejárói, a járványok pedig az emberiség egész történelmét végigkísérték. A ma rendelkezésre álló tudományos ismeretek előtt a legtöbb kór magyarázata rejtély maradt az emberek számára, így egyéb magyarázattal kellett előállniuk a jelenségekre. Némely elképzelés – például a Kr. u. 3. századi, úgynevezett cipriáni járvány idején az, hogy elég volt egy fertőzött szemébe nézni ahhoz, hogy az ember maga is megfertőződjön – egészen nevetségesnek hat, azonban valamilyen magyarázatra szüksége volt a korabeli embereknek a körülöttük folyó katasztrófákra.

Dühös istenek

Amikor emberek tömegei kezdtek hirtelen meghalni, számos kultúra a bosszús, illetve haragtartó istenekre gyanakodott. A történelmet gyakran allegorikusan ábrázoló görög mitológia is szolgál számos ilyen példával: Homérosz Íliászában például Apollón isten küldi a dögvészt a görög seregre nyilai segítségével.

Az isteni büntetés, mint a járványok oka visszatérő elem a Bibliában is, a legismertebb ezek közül az Egyiptomra küldött csapások közül az előbb az állatokat ölő, majd az embereken keléseket okozó betegségek, végül pedig az elsőszülött gyermekek halála.

A csillagok és a levegő

A történelem során a járványok rendszerint hullámokban érkeztek – sok kórokozó egyes évszakokban aktívabb, mint másokban –, az emberek pedig felismerték ezek visszatérő jellegét. Mivel bizonyítható magyarázatot nem találtak rájuk, rendszerint kevésbé kézzelfogható okokra gyanakodtak: a középkori asztrológusok például a 14. századi pestisjárványért rendszerint a csillagok szerencsétlen állását tették felelőssé.

1348-ban VI. Fülöp francia király a párizsi egyetem legnevesebb orvosaitól kért jelentést arról, mi az oka az Európában terjedő ragálynak.

Az elkészült részletes dokumentumban „a mennyek állását” jelölték meg okként, egészen konkrétan egy 1345-ben történt eseményt: „Március 20-án egy órával dél után három bolygó [a Szaturnusz, a Mars és a Jupiter] állt együtt a Vízöntő jegyében.” Mindemellett, mint megjegyezték, csaknem ugyanebben az időpontban holdfogyatkozás is történt.

Mások a tudományos világban később is sokáig kitartó miazmaelmélet hívei voltak: eszerint a rossz, jellemzően büdös levegő önmagában egészségtelen, és ebből származnak a különféle fertőzések is.

Az ókori filozófusok írásai alapján VI. Fülöp orvosai igyekeztek összekötni a két elméletet. Arisztotelész és Albertus Magnus írásaira hivatkozva azt írták: „Mert a Jupiter, mivel nedves és forró, felhozza a gonosz gőzöket a földből, a Mars pedig, mivel mértéktelenül forró és száraz, meggyújtja a gőzöket, ezért voltak villámok, szikrák, mérgező füst és tűz a levegőben.”

A földi szelek – folytatták elméletüket – szerte a világban terjesztették e mérgező levegőt, és elvették az „életerejét” annak, aki belélegezte őket.

„E romlott levegő, ha belélegzik, szükségszerűen a szívhez hatol, megrontva ott a lélek anyagát és rohasztva a környező nedvességet, az így okozott hő pedig elpusztítja az életerőt, és ez az oka a jelen járványnak.”

A kora újkorban a miazmaelmélet volt az alapja a híres „pestisdoktorok” illatos gyógynövényekkel töltött „védőmaszkjainak” is.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Holttestek elszállítása a palermói kolerajárvány idején, 1835. (kép forrása: Wikimedia Commons)
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár