Az igazi Trónok harca – az Anarchia évei a 12. századi Angliában

Szövetség a féltestvérrel

A Trónok harca rajongói számára nem számít újdonságnak, amikor kedvenc történetüket az angol történelem bizonyos epizódjaival állítják párhuzamba. A tévésorozat alapjául szolgáló nagy sikerű regények szerzője, George R. R. Martin maga is elismerte már, hogy munkája során gyakran merít ihletet a középkori világ híres és kevésbé híres eseményeiből. Bár a Trónok harca eseményeit leggyakrabban a két nagy angol nemesi család, a Yorkok és a Lancasterek között a 15. században lezajlott Rózsák Háborújához szokás hasonlítani, legalább annyi azonosság köszön vissza egy másik angliai konfliktus, az „Anarchia” néven is ismert 12. századi polgárháború történetéből is.

Eme konfliktus közvetlen előzménye a korszak egyik legnagyobb hajószerencsétlensége volt. 1120. november 25-én a Normandiából Anglia felé tartó útján elsüllyedt a White Ship névre keresztelt bárka, fedélzetén több mint 250 emberrel. A vízbefúltak között volt az ekkor mindössze 17 éves Adelin Vilmos normandiai herceg, I. Henrik angol király egyetlen fia is. Halálával Henrik lánya, Matild lépett elő Anglia trónörökösévé és a már idősödő király hátrelévő életében mindent meg is tett annak érdekében, hogy lánya utódlását biztosítsa, így több alkalommal is esküre kötelezte a főurakat, hogy elismerjék Matildot uralkodójuknak.

Matild már egészen fiatalon belekóstolhatott az udvari politikába. Mindössze 8 éves kislányként került a német-római császári udvarba mint V. Henrik császár jegyese. Tanítója Brúnó trieri érsek volt, akitől gyorsan elsajátította a kormányzás fortélyait és miután 1114-ben, 12 éves korában összeházasodott a császárral, egyre aktívabb szerepet vállalt férje udvarában. Császárnéként nem csak ceremoniális feladatokat látott el, hanem rendszeresen intézkedett az udvar elé járuló kérvényezők ügyeiben is. Később pedig, a Birodalom itáliai területeinek kormányzójaként már egy egész országrészt is igazgatott. Férje halála után visszatért apja udvarába, aki ezután az angol királyok normandiai birtokaitól délre fekvő Anjou Grófság ifú örököséhez, Gottfriedhoz adta feleségül.

1135. december 1-én, Henrik király halála után Matild készen állt arra, hogy apja örökébe lépjen mint Anglia első királynője. Unokatestvére, Blois-i István – aki korábban maga is megesküdött arra, hogy tiszteletben tartja Matild trónhoz való jogát – azonban gyorsabban cselekedett. Az őt támogató nemesekkel már december 22-én a Westminster apátságba sietett, ahol megkoronáztatta magát. Matild mindezt természetesen nem hagyta annyiban, és szövetséget kötött féltestvérével Róberttel a trón megszerzése érdekében. Törekvéseikben segítségükre volt Matild anyai nagybátyja, Dávid skót király is, aki seregeivel több alkalommal betört Észak-Angliába.

A polgárháború kezdeti eseményei szinte teljes pontossággal jelennek meg a képernyőn a Trónok Harca legutóbbi évadában is, amikor Yara Greyjoy apja halála után magának követeli a Vas-szigetek trónját, de nagybátyja, Euron, szembeszállva halott bátyja akaratával, magát választatja meg királynak. Yara ezt követően maga is elindítja hadjáratát örökségének visszaszerzése érdekében, és testvérével együttműködve egy távoli ország uralkodójával kötnek szövetséget.

1. Szövetség a féltestvérrel
2. A véres 15 esztendő

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
• A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
• Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
• Batu kán és a szláv favágók