Szinte nincs olyan része a világnak, ahol ne hajtottak volna végre egykor emberáldozatokat

2020. április 21. 18:12 Múlt-kor

Korábban

A maják áldozatai

Az aztékokénál régebbi, még a spanyol hódítás előtt letűnt maja civilizációban különleges alkalmakkor volt bevett szokás az emberáldozat.

Az aztékokhoz hasonlóan a templompiramisok voltak ezek fő helyszínei, az áldozatok pedig jobbára hadifoglyok lehettek.

A módszerek igen változatosak voltak: Chichén Itzá városában például az eső és a viharok istene, Chaac tiszteletére kékre festették a feláldozandókat, majd egy kútba hajították őket.

Egyes kutatók szerint a maják és aztékok hagyományos labdajátéka, az ulama vagy pok-ta-pok egyes esetekben a vesztes (vagy éppen a győztes) csapat feláldozásával végződhetett.

E vélemények alapja több maja faragvány, amelyeken egyes értelmezések szerint ez történik, más kutatók azonban kételkednek az elméletben.

A véreskezű aztékok

A mai Mexikó területén élő aztékok központja a mai Mexikóvárosban található Tenochtitlán volt, amely a 14-15. század során élte fénykorát.

A régészeti leletanyag és a spanyol hódítók leírásai egyaránt alátámasztják, hogy az azték kultúrában igen fontos szerepet játszott az emberáldozat, a legtöbbet pedig a tenochtitláni nagy templompiramis oltárain hajtották végre.

Az azték emberáldozatok rendszerinti igen véresek voltak: az áldozat bordakosara alatt obszidiánkéssel vágást ejtve a papok benyúltak, és kitépték a szívet, amely szintén különleges rituálék tárgya volt az azték vallásban.

Az azték emberáldozatoknak a spanyol hódítás vetett véget – az őslakosokkal való kegyetlen bánásmód egyik gyakori indoklása e szokás volt.

előző oldal következő oldal 3 / 7