Az egykor erkölcstelennek tartott keringő szülte a korabeli „notebookot”
2020. január 13. 14:01
Ma már ki gondolná, hogy a keringő valamikor általános erkölcsi megbotránkozást keltett, hiszen közvetlen stílusa miatt a férfi egész karjával érintette a hölgy hátát. A táncot végül a Bécsi Kongresszus (1814-1815) tette szalonképessé. Mivel minden egyes táncot más partnerrel illett táncolni, a keringők sorrendjét, valamint hogy kinek ígérték az egyes táncokat, külön kis füzetben vezették a hölgyek.
Korábban
A 19. század elején az előkelő rétegek hosszadalmas táncait a formalitás, a kötöttségek jellemezték. Gondoljunk a Jane Austen-i időkre, ahol az úri közönség csoportosan táncolt, alig érintve a partnere kezét, vállát. Ma már igazán furcsának tűnhet, de sokáig hatóságilag tiltották a keringőt, hisz igencsak közvetlen stílusa miatt a férfi egész karjával érintette a hölgy hátát. A táncot végül a Bécsi Kongresszus (1814-1815) tette szalonképessé. Az eléggé hosszúra nyúlt és feszült hangulatú politikai tárgyalások alatt sok táncmulatságot, bált rendeztek a császárvárosban, és inkább úgy tűnt, a kongresszus táncol és nem tárgyal. A bécsi keringő mégis ettől, az egész Európát érintő politikai eseménytől lett népszerű és elfogadott, valamint vált lassanként a táncok királyává.
Több tánc, több partner és ennek fejbentartása, főleg pár pohárka pezsgő után nem is lehetett olyan egyszerű. Ehhez pedig jól jött egy korabeli „notebook”, pontosabban: emlékeztető jegyzet. Értelemszerűen táncrendnek hívták a táncok sorrendjét, és ez lett a neve egy aprócska, mára már feledésbe merült műtárgynak, a táncok jegyzetfüzetének. Általában minden táncot másik gavallérral illett táncolni, és a kis füzetecske segített a hölgyeknek megjegyezni a táncosaik nevét.
A finom papírra nyomtatott tárgy (voltak hajót, apró táskát, legyezőt formázó darabok) az idők folyamán egyre művészibb lett, szinte már ékszerszerű. Bársonyból, bőrből, fából, elefántcsontból, gyöngyházból vagy selyemből készült, elegáns díszítéssel, sőt előfordult, hogy nemesfémet is használtak hozzá. Ötvösök, díszalbum- és jelvénykészítők, nyomdászok, hímzők és könyvkötők versengtek egymással, és merész ötleteikből remekművek születtek. Ráadásul az újságok báli hírei, a csodás ruhaköltemények és az aktuális társasági pletykák mellett a táncrendekről is részletesen beszámoltak.
A báli közönséget a bejáratnál inasok fogadták. A gyönyörű nagyestélyikben érkező hölgyek általában tőlük vették át a rendezők által előre elkészített díszes kis táncrendet és a hozzá tartozó aprócska irónt, amellyel a felsorolt táncok mellé az est folyamán beírhatták, hogy kinek ígérték azt. A picike műtárgyat a csuklón hordták, vagy a legyezőhöz, ruhához rögzítették egy kis zsinórón függő akasztóval.
Az előkelő udvari bálok mellett szinte minden hivatásnak, foglalkozásnak, egyesületnek, egyletnek, úri kaszinónak megvolt a maga bálja. Az évad a legtekintélyesebbnek tartott jogászbállal kezdődött, és sorban követte a többi: technikus bál, operabál, medikusbál, stb. Természetesen az alacsonyabb társadalmi rétegek képviselői is szervezhettek bálokat, volt cselédbál, pásztorbál, tűzoltóbál. Népszerűek voltak az iparos céhek báljai: asztalosbál, szabóbál, vargabál, cipészbál, szűcsbál és még hentesbál is volt. A sportegyletek is előszeretettel rendeztek táncmulatságokat.
A táncrendek külleme utalt a bált rendező társadalmi rétegre, gyakorta annak foglalkozásához, tevékenységéhez kötődött. Egy-egy apróbb tárggyal szellemesen utaltak a bál jellegére: technikus bálra repülőmakett, jogászbálra apró törvénykönyv dukált.
1833. január 13-án este 9 órakor rendezték meg a városi táncpalota – a Pesti Vigadó – első bálját, de a kapukat már délelőtt kinyitották, hogy minden érdeklődő bekukkanthasson a nagy rendezvény előkészületeibe. Az este beköszöntével pedig gyönyörű hintók és fogatok gördültek a táncterem elé, majd díszes ruhába öltözött hölgyek és frakkos urak vették birtokba az épületet. Az idei farsangi időszakban a Vigadó egy alkotó, épületfelfedező családi napra várja a tisztelt publikumot, hogy a téli hideg helyett a fényűző bálok hangulata töltse meg a januári hétvégét. Amíg a 8-12 éves gyerekek táncrendet készítenek – természetesen a bálterem felfedezése után – addig a szüleik, családtagjaik megnézhetik az aktuális kiállítást, gyönyörködhetnek az épületben.
További információért kattintson ide
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
28. A második világháború
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
- A gyógyszeriparban, a közlekedésben és a számítástechnikában is óriási előrelépést hozott a II. világháború
- 1946-ban zárták be az utolsó, japán-amerikaiakat fogva tartó koncentrációs tábort
- Gránát elé vetette magát a brit katona, hogy megmentsen egy anyát és gyermekét
- Mindössze három fogolynak sikerült elmenekülnie a „nagy szökés” során
- Második világháborús tankot emeltek ki egy folyóból a Fülöp-szigeteken
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 2024.11.21.
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 2024.11.21.