Az egyetemépítő Budapest – a főváros fejlődő felsőoktatási terei

Tovább fejlődik a Testnevelési Egyetem

Az 1925-ben alapított Testnevelési Egyetem Alkotás úti ötemeletes épülete, aulája és atlétikai csarnoka 1987-ben készült el. A 3 000 négyzetméteres épület 2015-ben teljesen leégett, az egyetem újjáépítéséről és felújításáról még abban az évben döntés született.

A több ütemben megvalósuló fejlesztés részeként 2018 szeptemberében adták át az Alkotás út 44. alatti új, központi épületet. A 16 000 négyzetméter alapterületű épület a ZÁÉV Építőipari Zrt. kivitelezésében készült el. Az Alkotás utca, Győri út, Kiss János altábornagy utcák határolta campus fejlesztése tovább folytatódik, itt kap helyet többek között a 9 000 négyzetméteres tetőteraszra tervezett futópálya és szabadtéri edzőpark is.

Sporttudományi központként újulnak meg a volt sportkórház területén álló, az 1880-as években Hauszmann Alajos tervei szerint épült, parkkal övezett házak is. A műemléki védettséget élvező épületek a korszerűsítést követően sporttáplálkozási intézetnek, biomechanikai és élettani labornak adnak otthont.

A következő években tovább bővül az intézmény: a leégett sportcsarnok funkcióját veszi át a Csörsz utcai sporttelep, ahol a multifunkciós csarnok mellett atlétika- és futballpálya is épül. A Déli pályaudvar használaton kívüli területein bárki számára elérhető, nyitott sportpályákat és zöld területeket alakítanak ki, emellett egy velencei oktatási centrum is létesül. A fejlesztés a tervek szerint 2022-ben fejeződik be.

A Testnevelési Egyetem az 1925-ös megalapítása óta több mint 150 magyar olimpiai bajnok alma matere volt, többek között Grosics Gyula, az Aranycsapat kapusa, Kovács Ágnes úszó, Nagy Tímea párbajtőröző, Kőbán Rita kajakozó vagy a nemrég elhunyt Benedek Tibor vízilabdázó is az intézmény hallgatója volt.

Az eleinte testnevelőképzést biztosító főiskola később kutatói és edzői szakokkal is bővült – a magyar olimpiai bajnokok edzőinek 99 százaléka a Testnevelési Egyetemen szerezte képesítését.

Számtalan egykori diák – úgymint Novák Ilona olimpiai bajnok úszó vagy Keleti Ágnes tornász – lett később az intézmény tanára, közkinccsé téve a megszerzett tudást és tapasztalatot. 1978-tól Mocsai Lajos kézilabdázó és edző, az intézmény jelenlegi rektora is a Testnevelési Egyetem tanára volt.

A cikk a Budapesti Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt. támogatásával valósult meg.

1. Megújult a MOME zugligeti campusa
2. Egyetemi kisokos
3. Tovább fejlődik a Testnevelési Egyetem

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
• Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
• Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
• Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban