Az autóknál a jövő technikája érdekelte jobban „Rakétás Fritzet”, az Opel-család különcét
2021. április 8. 07:32 Múlt-kor
Korábban
Nem csak az autóké a világ
Ugyan az Opel név kötelez, a háromfős társulás céljai között nem elsősorban a föld, hanem az ég meghódítása szerepelt. Az 1920-as évek repülős forradalmának sikereiből – különös tekintettel Charles Lindbergh 1927-es New York-Párizs utazására – ők maguk sem szerettek volna kimaradni.
Az 1928-as évben elsőként Alexander Lippisch gépét, a „Lippisch Entét” (az Ente jelentése: kacsa) vásárolták meg, és ez év június 11-én felemelkedett az első rakétameghajtású repülő. A nem túl jó kialakítású, kenuszerű repülőgéptörzs persze hosszú távon nem felelt meg modellnek, a második repülés során a szárny is sérült, így a kényszerleszállás után új kísérleti „alanyt” kellett keresniük.
Erre alkalmasnak bizonyult a Julius Hatrytól megszerzett „Kakadu”, amely már egy jóval nagyobb és felszereltebb repülőgép volt. Az első út 1929. szeptember 30-án zajlott le, méghozzá sikeresen. Frankfurt am Main felett tette meg a távot a gép, így egy lépéssel újra közelebb kerülhettek az áhított célhoz: a levegő meghódításához.
Gyors kezdet – gyors befejezés
A próbálkozások ezen a ponton váratlanul megszakadtak. Erre az egyik kézenfekvő ok, hogy Fritz von Opel édesapja, Wilhelm, 1929-ben eladta a vállalati jogokat a General Motorsnak. Ezután minden tevékenység alapvetően egy üzletágra, a gépkocsigyártásra összpontosult. Ennek a döntésnek a pontos mozgatórugói homályosak, de a német politikai színtér változása ebben aktívan közrejátszhatott.
Életének hátralevő közel 40 évében Fritz már csak névlegesen volt része a nagy „Opel-családnak”, azonban a befektetésekből kapott éves járandóságnak köszönhetően rendkívül jómódúan élt Svájcban, ahol állampolgárságot szerzett és családot alapított – fia, Rikky von Opel Formula–1-es versenyző lett –, és nyugalomban élhette életét egészen 1971-es haláláig.
Az „Opel-korszak” ugyan rendkívül rövidre sikerült a rakétameghajtás történetében, azonban Fritz von Opel nélkül talán más irányt vett volna az űrkutatás, valamint bizonyos hadi technológiák fejlődése. Vagy akár a teljes 20. század.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. Mezőgazdasági és ipari termelés, kereskedelem a középkorban és a kora újkorban
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Valóban összeomlott a holland gazdaság a 17. századi tulipánmánia után?
- Mekkora volt a 17. századi holland tulipánmánia okozta pénzügyi összeomlás?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
- Létezett-e a középkorban „turkáló”?
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Kölcsönös bizalmatlanság jellemezte az antikomitern paktum aláíróit 19:05
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” 18:05
- 10 érdekes tény a csók kultúrális történetéről 17:20
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke 16:10
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20