Az amerikainál is szigorúbb volt az 1919-es magyar szesztilalom

A szesztilalom mártírjai?

Az elítélteken kívül közvetetten halálos áldozatokkal is járt a Tanácsköztársaság szesztilalma, mégpedig a Fertő-tó melletti borvidéken. A környékbeli szőlősgazdákat – többi bortermelő honfitársukhoz hasonlóan – a szesztilalom még érzékenyebben érintette, ugyanis megélhetésük, szakmájuk került veszélybe. Erre jött rá a Sopronban terjedő álhír, miszerint a tanácskormány a szőlőket is kivágatja. A városban április 3-án tanácskozásra összegyűlő szőlősgazdák menete kommunistaellenes tüntetésbe csapott át, mire a kiérkező vöröskatonáknak sortüzet vezényeltek a tömegbe. Négy tüntető maradt holtan a téren a számos sebesült mellett.

A tanácskormány belátta: enyhíteni kell a szesztilalom rendelkezésein, már csak gazdasági okokból is. A Földmívelésügyi Népbiztosság április 8-i rendelete már – népbiztosi engedélyhez kötve – megengedte a bor exportját, a rendelet április 11-i magyarázata pedig ehhez a megszállt országrészeket is hozzávette. A szállításra való affinitást jelzi a szociális termelés népbiztosának rendelete is, amely a szeszkészletek és azok szállítására alkalmas eszközök bejelentését írta elő.

Szüret 1919-ben (Fortepan / Fortepan)

Garbai Sándor, a Forradalmi Kormányzótanács elnöke áprilisban többször is felvetette a kormány és a gazdasági bizottság ülésein, hogy a testület fenntartja-e az alkohol kérdésében elfoglalt álláspontját, indokolatlannak nevezve a teljes alkoholtilalmat. Egyrészről felhozta, hogy a munkások egyre kevésbé tűrik a szesztilalmat, másrészt a nyakukon maradt sörmennyiség – a borral ellentétben – veszendőbe megy ha hagyják megromolni és kvótaszerűen személyre szabott, alacsony alkoholfogyasztás még nem járna káros hatásokkal. A kormány és a bizottság egyelőre azonban fenntartotta álláspontját.

Bevezettek azonban bizonyos fajta jegyrendszert a szeszfogyasztásra, de egyelőre csak betegek részére írhatott föl az orvos 150 gramm tokajit, vagy konyakot. E rendelkezés „természetesen” a visszaélések melegágyává vált.

1. A szesztilalmak kora
2. A második legsürgősebb pont
3. Élet a szesztilalom alatt
4. A szesztilalom mártírjai?
5. Napi fél liter bor

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek