Az akadályúszástól a kötélmászásig – 10 elfeledett olimpiai sportág

Élőgalamb-lövészet

Ez a sportág csupán egyszer fordult elő az olimpiák történetében. Az 1900-as párizsi játékokon a cél az volt, hogy lehetőleg minél több madarat lőjön le a versenyző. A madarakat a sportág résztvevőjével szemben egyesével engedték szabadon, és az lett a győztes, akinek a sörétjei a legtöbb galambot találták el. Ha két lehetőséget is „elpuskázott”, a versenyző kiesett.

Az olimpia során közel 300 madarat öltek meg, amelyek maradványai a végére beborították az egész versenypályát. A győztesnek 20 ezer frank ütötte a markát, habár az első négy helyezett megegyezett, hogy megosztja a nyereményt. Egy belga versenyző, Leon de Lunden lett a győztes 21 találattal.

Kötélmászás

A kötélmászás már az első, 1896-os athéni olimpián debütált, amikor csupán két görög tudott feljutni a kötél tetejéig: Nikolaos Andriakopoulos és Thomas Xenakis. A szám általában a gimnasztikai versenyek végén kapott helyet. A kötélmászást ülő helyzetből indulva, csak a kezek használatával lehetett teljesíteni. Athénban a bírók a versenyző mászási stílusát is pontozták. Az nyert, aki a leghamarabb ért fel a 14 méteres (1896), a XX. századi olimpiákon pedig 7 méteres kötél tetejére. A versenyszám az 1896-os, az 1904-es, az 1906-os, az 1924-es és az 1932-es olimpián szerepelt.

1. Kötélhúzás
2. Élőgalamb-lövészet
3. Roque
4. Lovas távolugratás
5. Akadályúszás

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye