Ártatlan civilek lemészárlásától az ágyúzó Jeanne d'Arcig: hét tény a százéves háborúról
2018. november 28. 12:48 Múlt-kor
Korábban
Lőfegyverek és lőpor
A százéves háború igen nagy változásokat hozott a katonai stratégia és technológia terén. Egyes történészek szerint ezek önmagukban felérnek egy „katonai forradalommal”, kiváltképpen ami a lőpor használatát illeti. A fejlődés azonban lassú volt: Azincourt-nál például úgy tűnik, a francia tüzérség egyetlen angol íjász vesztét okozta, 1431-ben pedig Jó Fülöp, Burgundia hercege 412 ágyúgolyót lőtt ki Lagny városára, amelyek összesen egy csirke életét oltották ki.
Mindazonáltal a háború végső szakaszában e fegyverek egyre hatékonyabbá váltak. Fontos szerepet játszottak Jeanne D'Arc több csatájában, és az „orléans-i szűzről” úgy tartották, különös tehetsége van a tüzérségi eszközök célzásához. Az 1430-as évek végén aztán VII. Károly francia király (uralkodott 1422-1461) intézkedéseivel egy hivatásos tüzéregységet hozott létre a Bureau-testvérek, Jean – a királyi főtüzér – és Gaspard irányítása alatt.
Ezt követően a franciáknak egyre jobb fegyverek álltak rendelkezésére, ráadásul egyre nagyobb számban, és bizonyították értéküket az egymás után következő ostromokban. A lőporos fegyvereknek köszönhetően korábban nem látott gyorsasággal tudták visszaszorítani az angol erőket. 1437-ben a gascogne-i Castelnau-de-Cernès várát szinte teljesen lerombolták, más esetekben – mint például 1451-ben Bourgnál – pusztán a tüzérség felvonultatásával sikerült elérniük az ellenség azonnali megadását.
Ekkoriban kezdődött a tüzérség egyre sikeresebb alkalmazása az ostromok mellett a csatamezőn: az 1450-es formigny-i csata volt az első, amelyben döntő szerepet játszott. A csata elején a franciák lovasrohamát visszaverte az íjászok által támogatott angol gyalogság. Nem sokkal később azonban megérkeztek a Bureau-testvérek két hátultöltős ágyúval, amelyek kerekes állványokra voltak szerelve. Ezek viszonylag nagy tűzgyorsasággal tudtak tüzelni nagyobb távolságból, mint ameddig az angolok hosszúíjai elvittek. Habár további erősítésekre volt végül szükség a csata eldöntéséhez, kétségtelenül nélkülözhetetlen volt a francia hátrány leküzdéséhez a két ágyú.
Ennél is fontosabb szerepet játszott a tüzérség 1453-ban Castillonnál, ahol az angol csapatok rátámadtak a francia táborra, amelyet e fegyverekkel védtek. A beszámolók szerint minden egyes lövésük hat angolt ölt meg, valódi mészárlást produkálva. E csatát tekinti a történetírás a százéves háború végének, melynek eredményeképpen Calais kivételével minden franciaországi birtokát elvesztette az angol korona.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2021
- Ókori emberáldozatok
- A magyar könnyűzene a hetvenes években
- Az MSZMP-tömegszervezetek mindennapjai
- Piranesi rézkarcbörtönei
- Itt a szép, itt a jó, itt a parázs gesztenye!
- A szepesgörgői Görgey–Csáky-kastély
- Magyar konyha a gulyás előtt
- A háztáji gazdálkodás kialakulása és szerepe
- Az Én évtizede a rockzenében
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
