André Kertész párizsi fotóiból nyílt kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban
2019. július 4. 13:48 MTI
André Kertész (1894-1985) párizsi tartózkodásának emlékeit megörökítő fotói mellett levelek, képeslapok, dokumentumok és a művésszel készült interjúk is szerepelnek azon a kiállításon, amely André Kertész – A kamera poétája címmel szerdán nyílt meg a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM), a világhírű fotóművész születésének 125. évfordulója alkalmából.
Korábban
Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója a megnyitón elmondta, hogy az október 6-ig látható tárlat a PIM és tagintézményei, a Kassák Múzeum, valamint az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet gyűjteményéből válogat.
Frédéric Rauser, a Budapesti Francia Intézet igazgatója hangsúlyozta: André Kertész fényképei időtlenek, és tökéletesen tükrözik az avantgárd fotózás történetét. Új fotográfiai műfajt hozott létre, amelynek középpontjában a képzelet állt – tette hozzá.
Pályafutását felidézve elmondta: Kertész 1926-ban érkezett Párizsba, és ekkor készített Förstner Magdáról sorozatot az ugyancsak emigrációban élő Beöthy István szobrászművész stúdiójában Szatirikus táncosnő címmel.
1926-ban már különleges, költői portrékat hozott létre, ebben az időszakban sok képeslapméretű fotó született. Párizsban a legnagyobb művészekkel találkozott, többek között a szürrealisták csoportjával is, de Kertész mindvégig megőrizte művészi függetlenségét.
1930-től kezdett érdeklődni az optikai deformációk iránt, 1933-ban sorozatot készített egy erotikus magazin megrendelésére. 1934-ben jelent meg a Párizs Kertész szemével című könyv, majd ugyanebben az évben adták ki Kertész fotóival Bölöni György Az igazi Ady című kötetét.
A világhírű fotóművész 1936-ban hagyta el Franciaországot és az Egyesült Államokba költözött, egész archívumát, negatívjait és levelezéseit 1984-ben a francia államra hagyományozta – tette hozzá.
“Magyarországon, Párizson és New Yorkon keresztül Kertész munkája rengeteget tanít nekünk a fotózás történetéről, a Leica használatáról, a tárgynélküli kép készítéséről, a fotóriport létrehozásáról” – mondta, hangsúlyozva, hogy Kertész művészete az egyetemességről tanúskodik.
Korniss Péter Kossuth-díjas fotóművész elmondta, hogy a kiállítás 74 fotográfiája Kertész párizsi korszakából, az 1925-1935 közötti időszakból származik és bepillantást enged a francia fővárost benépesítő emigráns magyar művészek életébe is.
Képein Tihanyi Lajos és Brassai is feltűnik, de fotózott utcákat, kávéházakat, épületeket és szobabelsőket is. Kiemelte: “Párizsban megtalálta azt a lehetőséget, amelyet mindig keresett a fotográfiában, megtalálta a munkát, a megélhetést és ott kiteljesedhetett”.
Emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államokban nehéz évtizedek következtek. A gödörből a New York-i Modern Művészetek Múzeumában rendezett nagyszabású önálló kiállítása húzta ki 1964-ben.
Kertész Magyarországhoz sok szállal kötődött, többször hazalátogatott, ugyanakkor Franciaország is mindig magáénak érezte a művészt. Mindkét országhoz erősen és mélyen kötődött – tette hozzá. Emlékeztetett arra, hogy Magyarországon Emlékmúzeumot kapott Szigetbecsén. Utolsó könyve New Yorkban jelent meg 1982-ben Hungarian memories címmel.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/0677224c43895ae0020fa26b22f28f35.jpg)
![III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek / 12. A középkor és a kora újkor kultúrája (művelődés és írásbeliség a középkorban, romanika, gótika, reneszánsz, barokk)](/ih0Ax/label/.cut-640x400/773.jpg)
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- A magyar kutyafajták kutatását segítheti a Magyar Nemzeti Múzeum új gyűjteménye 13:20
- Kiállítás és pódiumbeszélgetés is várja a látogatókat a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten 11:20
- Csokoládé is hullott az égből a blokád alá vont Nyugat-Berlinre 09:50
- Bálványimádás ürügyén ítélte halálra Pizarro az inka uralkodót 09:05
- Több mint száz éve épül Antoni Gaudí fő műve, a Sagrada Familia tegnap
- A modern búvárkodás alapjait is lefektette Jacques-Yves Cousteau tegnap
- Brutális „gyógymódokkal” kezelték Hollywood bukott reménységét tegnap
- Katonazenekari programokkal várják az érdeklődőket Debrecenben tegnap