Amikor egy majom festményeiért rajongtak a műértők
2023. március 5. 09:50 Múlt-kor
Korábban
Madáralkotóktól a négylábű művészekig
Pedig a „francia művész” valójában nem volt más, mint egy négyéves nyugat-afrikai csimpánz a svédországi Borås állatkertjéből, akinek a valódi neve Peter volt. Åke Axelsson úgy gondolta, Peter alkalmas arra, hogy segítségével bebizonyítsa: a kritikusok valójában csalók, akik nem tudják megkülönböztetni az absztrakt művészek munkáit egy majom véletlenszerű ecsetvonásai által létrehozott alkotásától. Az újságíró a történet hitelessége érdekében még egy élettörténetet is kreált Brassaunak.
Axelsson meggyőzte Peter fiatal gondozóját, hogy adjon ecsetet, festéket és egy vásznat a csimpánznak. A majom eleinte jelentős festékmennyiséget fogyasztott el (különösen a kék nyerte el a tetszését), egy idő után azonban a festék vászonra történő felkenésével lett elfoglalva. A kék feltehetően nemcsak ételként nyerte el a tetszését, mivel művészetében is ez a szín dominált. Axelsson és az állatgondozó pedig hamarosan rájöttek, hogy csalhatják elő Peter kreatív énjét: ehhez mindössze hatalmas adag, a vászontól nem messze elhelyezett banánra volt szükség. Minden egyes elfogyasztott banán új szintre emelte a csimpánz művészetét. Előfordult, hogy mindössze tíz perc alatt kilencet fogyasztott el.
Az elégedett vásárló egy Brassau-képpel hagyja el a galériát
Miután Peter már számos alkotással elkészült, Axelsson kiválasztott közülük négyet – azokat, amelyeket a legjobbnak tartott. Miután rájuk írta a Pierre Brassau nevet, bekereteztette a festményeket, majd elintézte, hogy egy göteborgi galériában kiállítsák a műveket. Arra azonban maga Axelsson sem számított, hogy mekkora sikert aratnak majd Brassau képei. Ráadásul kiderült, a kritikusok számára nem is volt túlságosan lényeges, hogy a festmények alkotója valójában egy majom. A Morning Postenben jegyzett dicsérő kritika szerzője, egy Anderberg nevű ítész azután sem volt hajlandó visszavonni szavait, hogy megtudta az igazságot Pierre Brassauról. Továbbra is kitartott amellett, hogy a csimpánz műve magasabb művészi színvonalat képvisel, mint bármelyik más, a kiállításon szereplő alkotó munkája. Egy magángyűjtő 90 dollárért (mai árfolyamon ez közel 500 dollárt jelent) vette meg az egyik festményt. Peter hírnévre tett szert, és élete utolsó éveire egy angliai állatkertbe szállították át.
Brassau példája másokat is arra ösztönzött, hogy állatok segítségével hozzanak létre művészeti alkotásokat. Egy alkalommal egy gyűjtő szintén egy csimpánz alkotásával verte át a moritzburgi Nemzeti Művészeti Alapítványi Múzeum igazgatóját, aki arra tippelt, Ernst Wilhelm Nay képét látja – holott csak egy Gambhi névre hallgató majom festményét mutatták meg neki.
Bár sokan úgy gondolják, Brassaunak nem volt túl nagy befolyással a művészvilágban zajló folyamatok alakítására, kétségtelen, hogy hatására madarak, elefántok, gorillák kezdtek el (természetesen nem saját, hirtelen ötlettől vezérelve) festeni. Még egy visszavonult versenyló, Metro Meteor is ecsetet ragadott nyugdíjas éveiben. Adódik a kérdés: az alkotás, a művészet valóban csak az ember privilégiuma?
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Kétszer is megnyerte, de csak a második Oscar-díját vette át személyesen Sophia Loren 11:20
- Csupán adócsalásért tudták elítélni a szeszcsempészetből meggazdagodó Al Caponét 09:05
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát tegnap
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét tegnap
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon tegnap
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell tegnap
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét tegnap
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön 2024.09.18.