Amikor egy indonéz vulkán kitörése miatt tornádók csaptak le Magyarországra

Az írott történelem egyik legnagyobb vulkánkitörésének súlyát mutatja, hogy az első erupció robaját még a mintegy 1200 kilométerre fekvő Batáviában (a mai Jakarta) is észlelték, de a robbanásokat a brit kormányzó először csak ágyúdörgésnek vélte, és még egy hadihajót kiküldött a feltételezett kalózok ellen.

A második, a környék valamennyi települését elpusztító nagy kitörés alatt már 40 kilométeres magasságba szökött fel a hamufelhő.

Míg a Vezúv 79-es kitörésekor 3,54 köbkilométer vulkáni anyag került a felszínre, a Tambora esetében 110 köbkilométer. Ez komoly éghajlatváltozást okozott: a sztratoszférában keletkezett láthatatlan, a napsugárzást részben visszaverő felhő hatására a Föld átlaghőmérséklete mintegy fél fokkal csökkent.

Az indiai szubkontinensen végigsöprő aszályok és árvizek a koleravírus egy új törzsének kifejlődését eredményezték, milliók halálát okozva ezzel. Dél-Kínában a pocsék rizstermés miatt elkezdtek mákot termeszteni, az abból kinyert ópium előállítása pedig megalapozta a kábítószer világméretű elterjedését.

A szokatlanul hideg időjárás Nyugat- és Közép-Európát is elérte. A csapnivaló termés felverte az árakat, és kontinensszerte éhínség tizedelte a lakosságot. Magyarországon már 1815 nyarán is heves esőzések és jégviharok tomboltak, 1816. január végén pedig még évtizedekkel később is emlegetett hó- és szélvihar csapott le a Kárpát-medencére.

Úton lévő emberek fagytak meg, a Bánságban pedig a saját házaikból ásták ki az embereket a másfél-kétméteres hó alól. Csak Bihar vármegye sárréti járásában 22 ezer juh fagyott meg. Később árvizek pusztítottak, nyáron pedig a visszatérő jégviharok mellett tornádók is lecsaptak az országra. Felütötte fejét az éhínség, amely még 1817-ben is szedte áldozatait. Voltak, akik fakéregből őrölt lisztből sütöttek kenyeret.

Az Egyesült Államok és Kanada lakói sem jártak jobban: a Massachusetts állambeli Salemben áprilisban 30 óra leforgása alatt 30 °C-ot csökkent a hőmérséklet, az északkeleti területeken még júniusban is erőteljes hóesésről számoltak be. Családok ezrei költöztek kedvezőbb éghajlatú vidékekre.

A nyár nélküli évnek mindazonáltal voltak pozitív hatásai is: mivel Mary Shelley Svájcban nem tudta élvezni a nyári napsütést, megírta a Frankensteint, és sokan úgy vélik, Karl Draist is a hideg időjárás – pontosabban a motiváció, hogy találjon egy alternatívát a lovakkal történő szállításra – inspirálta a bicikli ősének kifejlesztésére.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye