Amerika „elveszett” első angol telepeseinek nyomára bukkanhattak 430 év után

A Dare-kövek rejtélye

Dawson szerint Hatteras volt a „túlélők” első táborának helye, ahol először laktak Roanoke-ról való távozásukat követően. Szerinte a telepesek e csoportja végül integrálódott a croatan törzsbe.
1937-ben egy különös lelettel gazdagodott a rejtély: egy Louis E. Hammond nevű kaliforniai férfi egy 9,5 kilogrammos kővel állított be a Georgia állambeli Atlantában található Emory Egyetemre, hogy segítsenek neki megvizsgálni azt.

Állítása szerint az Albemarle-szoros előtt, a Chowan folyó partján találta – azaz arra, amerre észak felé tartottak volna a telepesek, a Chesapeake-öböl felé.

A szakértők a kő egyik oldalán a következő feliratot találták: „Ananias Dare & Virginia Dare innen ment a mennybe 1591 – bárki angol mutassa meg John White kormányzónak”.

A másik oldalon Eleanor White szemszögéből az események rövid leírása található: eszerint két éven át „nyomor és háború” volt a részük, és a telepesek több mint fele meghalt betegségben. Később aztán az indiánok hírt kaptak egy közeledő hajóról, emiatt – az angolok bosszújától félve – elmenekültek.

Később a feldühödött szellemekre hivatkozva az őslakosok megöltek hét telepest, köztük férjét, Ananias Dare-t és gyermeküket, Virginiát, akik a kőtől nem messze vannak eltemetve. Arra kéri a megtalálót, hogy ha egy „vadember” mutatta meg nekik a követ, akkor teljesítsék azt, amit ő megígért nekik, és ajándékozzák meg gazdagon. A kő az „EWD” (Eleanor White Dare) monogrammal végződik.

A kövön lévő felirat a professzorok szerint megfelel az Erzsébet-kori elvárható helyesírási normáknak, és bizonyos mértékben alátámasztja William Strachey angol író 1612-es leírását, amely szerint a telepeseket és a velük szövetséges indiánokat a póhatan indiánok mészárolták le, és mindössze hét túlélő – négy férfi, két fiú és egy fiatal nő – indult el észak felé.

Strachey állítása szerint az 1607-ben alapított Jamestown kolónia környéki őslakosoktól szerezte információit. A nyomok hiánya és kétes forrásai miatt sokan kételkednek Strachey leírásában.

Az elkövetkező évek során mások további „Dare-kövekkel” jelentkeztek, amelyek tovább fűzik a történet szálát, eszerint Eleanor és társai eljutottak a mai Georgia állam területére, több száz kilométerre délre. Ezek nagy része bizonyosan hamisítvány, azonban a szakértők szerint az elsőként megtalált kő akár valódi is lehet.

Gondot jelent a kérdés eldöntésében, hogy kevés szakértő hajlandó „hozzányúlni” egy olyan kérdéshez, amelyben súlyosan megégetheti magát szakmailag.

Dawson és társai idén nyárra újabb ásatást terveztek, azonban ezt kénytelenek a jövő évre halasztani a világjárvány miatt. Bár egyértelmű bizonyítékok továbbra sincsenek az „elveszett kolónia” pontos sorsát illetően, az eddigi jelek – bár szerteágazóak – valóban igencsak biztatónak mondhatók.

1. Hűlt helye a telepeseknek
2. Merre mehettek?
3. A Dare-kövek rejtélye

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
• Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
• 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
• 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
• Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
• Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
• Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái