Állattartási tanácsok a középkorból, avagy hogyan neveld kedvencedet
2020. augusztus 30. 13:54 Múlt-kor
Korábban
Kutyatartás különböző kultúrákban
Gaston Fébus (1331-1391) a középkori vadászatról szóló „A vadászat könyve” (Livre de Chasse) című művében egy egész fejezetet szentel a vadászkutyák tartásának. Fébus szerint a kutyák kenneljének fából kell épülnie, és a kutyaház padlójának legalább 30 centiméterrel magasabban kell lennie a földtől.
Ezen kívül a kutyák lakhelyének egy „padlástérrel” is rendelkeznie kell, ahol a kutya nyáron hűsölhet, télen pedig megmelegedhet. Gaston Fébus fontosnak tartotta azt is, hogy a szinteket friss szalma fedje, illetve kihangsúlyozta azt is, hogy a kennel ajtajának egy napos udvarra kell, hogy nézzen, mert így a „kutyák kedvükre rohangálhatnak és játszhatnak”.
A kutyákat kiszolgáló személyzet sem unatkozhatott, mivel Fébus leírása szerint a vadászebek kenneljét minden reggel ki kellett takarítaniuk, és napjában kétszer friss vizet kellett adni az állatoknak. A négylábú kedvenceket pedig naponta egyszer vagy kétszer sétáltatni is kellett.
Az ebek, amellett, hogy korpás barna kenyérrel etették őket, a vadászatokból származó húst is kaptak. Ha az állatok megbetegedtek a koszt még tökéletesebb lett. Ilyenkor a lábadozó kecsketejet, bablevest és apróra vágott húst, illetve vajas tojást fogyaszthatott.
Gaston Fébus kiemeli, hogy a kutyák betanításánál fontos, hogy jutalmazzuk az állatot, ha az megcsinálta azt, amit kértünk tőle, és büntessük meg ha hibázik, de amikor beszélünk hozzá hitelesnek és szavahihetőnek kell lennünk: „Úgy beszélek a vadászkutyáimmal, mintha egy férfival beszélnék.”
Bár az iszlám világban a kutyát alapvetően tisztátalan állatnak tartották, ez nem tartotta vissza a muszlimokat sem attól, hogy kutyákat tartsanak. Az ebeket rendszerint vadászatra, házőrzésre, és állatok terelésére használták, és számos könyv foglalkozott a gondozásukkal. A korabeli iszlám kézikönyvek szerint, hogy kezesebb és barátságosabb legyen az állat, a kutyának, bár nem közös ágyban, de minél közelebb kellett aludnia gazdájához.
Ezzel az akkori szakértők szerint még a kutya szaga is sokkal kellemesebbé vált. A négylábúaknak a középkori szakkönyvek szerint puha fekhelyre volt szükségük és, hogy a fertőzés veszélyét a minimálisra csökkentsék ellenjavallt volt, hogy a kutyák közeli kontaktusba legyenek.
A „szakirodalom” szerint ősszel és télen az ebeket egy alkalommal, napnyugta táján kell etetni, mert így az elkövetkező nap reggelén kezdődő vadászatra az állat jó kondícióban érkezhet.
Ezzel szemben a sokkal melegebb tavaszi és nyári hónapok alatt a kutyákat többször etették napközben, igaz ilyenkor a porció is kisebb volt, mint télen. A kutyák marhahúslevesben áztatott húst kaptak, amelyet sokszor kenyérrel és tejjel gazdagítottak. Az ételt általában langyosan, vagy hidegen tették az állatok elé, hogy elkerüljék azt, hogy az állat kihányja az ételt.
A középkori iszlám szerzők fontosnak tartották kiemelni azt is, hogy a kutyák jólétéhez és egészségük megtartásához fontos a testi kontaktus is, azaz a gazdának meg kell érinteni, simogatni és kedvesen vakargatni kell az ebet, hogy az állat érezze a törődést.
A kutyák mellett a madarak is gyakran kaptak kitüntető figyelmet a középkori háztartásokban. Az 1393-ban íródott Le Ménagier de Paris, azaz a „A párizsi háztartás” címet viselő kéziratban, amelyet egy idősödő férj írt fiatal asszonyának a háztartásvezetés mikéntjéről, a madarak gondozásáról is olvashatunk egy fejezetet. Ebből megtudhatjuk, hogy a kalitkában tartott madár vizét folyamatosan cserélni kell és emellett más, egyéb teendők is vannak a szárnyasok körül:
„Tégy gyapjú pamacsot és tollakat a kalitkába, hogy a madarak fészket tudjanak építeni belőle. A madarakat hernyókkal, férgekkel, legyekkel, pókokkal, szöcskékkel, pillangókkal és beáztatott friss kender levéllel tápláld.”
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Városliget
- A külföldi kiállítókat is vonzották a régi Városliget virágpavilonjai
- A magyar fotográfia óriásának otthonába, a Városliget mellé költözik a Magyar Fotográfiai Múzeum
- Újabb nemzetközi elismerést söpört be a Magyar Zene Háza
- A Városligetben nyílt meg Európa második gépi hűtésű korcsolyapályája
- A tél beköszöntével sem állt meg az élet a történelmi Városligetben
- Ismerős finomságokra bukkanhatunk a régi Városliget ételárusainak kínálatában
- A gyerekeknek is kitűnő szórakozást kínált a régi Városliget
- Robinsonná válhattak a kalandvágyó gyerekek a régi Városligetben
- Karinthy Frigyes léghajón repült a Városliget fölött
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához tegnap
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával tegnap
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban 2024.04.30.