Áll a bál a Burgban: Zsófia főhercegné és Sisi közel sem felhőtlen kapcsolata

Ki hordja a nadrágot?

Sophie Friederike Dorothea Wilhelmine hercegnőként született Münchenben a bajor királyi családban 1805. január 27-én, és Bécsben hunyt el 1872. május 28-án.

1824-ben került a császárvárosba apja, a Wittelbach-házból származó Miksa József bajor király házassági politikája révén: Ferenc Károlyhoz, az egyik osztrák koronaherceghez adták férjhez. Fiuknak, a későbbi császárnak, Ferenc Józsefnek egyik életrajzírója szerint „a tizenkilenc esztendős hercegnő akárha egy biedermeier képeskönyvből lépett volna elénk: nem volt ugyan klasszikus szépség, de üde volt, kissé kövérkés, majd kicsattant az egészségtől; szemei álmodozóak voltak, barna haja göndör fürtökben omlott alá, rózsaszínű selyem borította, és hímzett szalagokkal volt átkötve – bájos teremtés volt. A bécsiek rajongtak ezért a típusért.”

Zsófia főhercegné kisfiával, Ferenc Józseffel

Zsófiát lenyűgözte Bécs, és a schönbrunni kastély, de főként annak volt tulajdonosa, Mária Terézia személye. Kíváncsi volt arra, hogy a csodált uralkodó asszonyként hogyan volt képes az örökségét megvédeni fél Európával és Nagy Frigyessel szemben. Schönbrunnban voltak bálok, szólt a zene, már a keringő volt divatban, igaz még nem Johann Strauss volt a zeneszerző, de hamarosan eljött az ő korszaka is. Zsófia szeretett táncolni, és közeli baráti kapcsolatot ápolt rokonukkal, Napóleon fiával, a Bécsben élő reichstadti herceggel, aki udvarolt is neki, éppúgy, ahogy a szintén Bécsben élő svéd Wasa-házbeli Gusztáv, akinek apját Napóleon egyik tábornoka, Bernadotte fosztotta meg a trónjától. A kortársak bőven pletykáltak Zsófia kapcsolatairól, de az élete annyira az udvar nyilvánossága előtt zajlott, hogy teljes képtelenség volt minden közelebbi kapcsolat az említett urakkal.

Ferenc Károllyal való házasságát sok évig elkerülte a gyermekáldás, ami Zsófiának is egyre kínosabb volt, hiszen trónörököst vártak tőle. Kezelésekre, fürdőkbe járt, és végül 1830 augusztusában megszületett a várva várt gyermek, egy fiú, Ferenc József. Később még három fiúgyermeknek adott életet.

A hosszan uralkodó I. Ferenc császár 1835-ben meghalt. Elsőszülött fia, a beteg, angolkóros és epilepsziás Ferdinánd került a trónra. Zsófia ettől kedve azon dolgozott, hogy őt Ferenc Károly kövesse a trónon, és így császárné lehessen. Azonban, ahogy telt az idő, mind nyilvánvalóbbá vált számára, hogy férje nem alkalmas az uralkodásra, s ezzel a szép álom szertefoszlott. Ám Zsófia nem volt az a típus, aki könnyen feladja. Egyébként is a bécsiek úgy tartották, hogy „Zsófia az egyetlen férfi az udvarban”. Elsőszülött fiát, Ferenc Józsefet kezdettől úgy nevelték, hogy kész legyen az uralkodásra. Az 1840-es évek második felében Zsófia terve már kész volt: le kell mondatni Ferdinándot és Ferenc Károlyt, Ferenc Józsefet pedig trónra ültetni. 1848 katasztrofális év volt a Habsburgok számára: a bécsi forradalom hamarosan a birodalom több pontjára átterjedt. Úgy tűnt, hogy az itáliai tartományokat elvesztették, Magyarországon a forradalom szabadságharcba torkollott, Frankfurtban pedig parlament ülésezett, amely a németeket szándékozott tömöríteni, beleértve az osztrák-németeket is. Ez Zsófiának megérlelte a helyzetet terve megvalósítására, 1848. december 2-án fia, I. Ferenc József lett a császár.

Az uralkodópár gyermekeik körében

Ebben a kétségbeejtő helyzetben egyedül a csehek jól felfogott nemzeti érdeke diktálta azt, hogy tartsanak ki a Habsburgok mellett. A csehek ugyanis attól tartottak, hogy ha Ausztria összeomlik, akkor ők elvesztik önrendelkezési jogukat, és vagy a német nemzeti birodalom, vagy az orosz impérium része lesznek.

A Habsburg udvar a legnagyobb vész idején a csehországi Olmützbe menekült, ahol a hercegérsek, a birodalom egyik leggazdagabb embere a kastélyát a rendelkezésükre bocsátotta. Alfred Windischgrätz herceg nagybirtokos, a birodalomrész katonai kormányzója bejelentkezett Zsófia főhercegnőnél, aki rátalált a hűséges csehekre, és meggyűlölte a rebellis olaszokat és magyarokat.

1. Ki hordja a nadrágot?
2. Császár két tűz között

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2010

• Az aradi vértanúk özvegyei
• Jan van Eyck és a Rózsa-regény
• A végzetes vonzerejű asszony
• Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
• Hová lettek a bűnösök?
• Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
• A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
• Az eredeti Széchenyi az igazi
• Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig