Alig volt olyan időszak az Akropolisz történetében, amikor nem fenyegette pusztulás

Műemlékvédelem a modern időkben

A széles skálájú, modern eszközökkel dolgozó restauráció az Akropoliszon 1975-ben kezdődött, és tulajdonképpen még a mai napig is tart. A műemléket háromféle veszély fenyegeti: kémiai, biológiai és mechanikai. Az első csoportba tartozó fenyegetések nem tűnnek komolynak, de ha végiggondoljuk, hogy mi milyen környezeti hatások érik a szabad ég alatt álló műemlékeket, akkor nagyon is fontossá válnak.

Nagy kihívás a restaurátorok számára az is, hogy a legújabb korban meghatározóvá vált koromszennyeződést eltávolítsák a márványszobrokról. Mind a lerakódások, mind pedig az óvatlan tisztítás is visszafordíthatatlan károkat tud okozni, ezért ezeket a szobrokat leszerelték, zárt térbe szállították és a helyükre hiteles másolatot állítottak ki. Az Akropolisz alatt elterülő modern nagyváros szennyezőanyag-kibocsátása, valamint a savas eső olyan tényezők, amelyek számottevően károsíthatják az ókori emlékeket.

A biológiai veszélyek között szerepelnek a penészgombák, a zuzmók és a madarak is. Utóbbiak ürüléke szintén komoly károkat tud okozni. Természetesen a falközökben és résekben megtelepedő kisebb növényeket is szükséges eltávolítani, hiszen a gyökereikkel szétfeszíthetik az egymáshoz illesztett köveket.

Munkások a restaurálás során 1921 és 1933 között

A mechanikai károk alatt a földrengések, lőporrobbanások, ágyúzások, a hőtágulás, a tüzek és a fagyok okozta sérüléseket értjük, amelyeknek a kijavítása korántsem olyan egyszerű és kézenfekvő, mint amilyennek elsőre tűnik.

Manapság már olyan anyagokat és technológiákat alkalmaznak, amelyek nem roncsolják az eredeti ókori emlékeket, sőt, színekkel is jól megkülönböztethetővé teszik, hogy az egyes épületekben melyik kő eredeti, és melyik másolat. Ez azért szükséges, hogy a látogatók, illetve a későbbi korok kutatói is tisztában legyenek azzal, hogy mely részek azok, amelyek később ki lettek egészítve. Ahol csak lehet, a felújítások során ugyanúgy pentelikoni márványt használnak, mint az ókori athéniak.

1. A megarontól a kulturális csodáig
2. Az ellenségek: a turista meg a rozsda
3. Műemlékvédelem a modern időkben
4. Szkennerek és épületek

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai