Albert Einstein kisemmizett unokájának egy ponton utcai kukákban kellett élelmet keresnie

2019. július 17. 18:37 Múlt-kor

Gyermekként az örökbefogadott Evelyn Einsteinnek az egész család – köztük nevelőszülei, Einstein fia és annak felesége – egyként állította, hogy valójában Albert Einstein vér szerinti gyermeke. Hivatalos bizonyíték hiányában teljességgel mellőzték az örökség elosztásakor, és meghalt, mielőtt bizonyítani tudta volna igazát. Élete nem csupán szívszorító történet, de fényt vet a világszerte idealizált Albert Einstein magánéletének egy kevéssé ismert oldalára is.

Korábban

Einsteinként felnőni

Evelyn 1941-ben született Chicagóban egy Joan Hire nevű 16 éves lány gyermekeként. Hans Albert Einstein, a híres fizikus második gyermeke és első fia és felesége, Frieda mindössze nyolc és fél napos korában fogadták örökbe.

Nem Evelyn volt azonban a pár egyetlen gyermeke: rajta kívül egy fiuk volt, az egy évtizeddel korábban született Bernhard Caesar Einstein, valamint született két további fiuk is, akik korábban meghaltak – Klaus Martin Einstein hatévesen diftériában, míg David Einstein mindössze egyhónapos korában hunyt el.

Néhány évvel Evelyn születését követően a négytagú család a kaliforniai Berkeley-be költözött, ahol Hans Albert hidraulikai mérnökként tanított.

Hans Albert nem követte édesapját a fizika világába, és nem tett szert világhírnévre, a maga tudományágában azonban briliáns tudósként tartották számon. Az Einstein-családban való nevelkedés azonban rajta is mély nyomot hagyott: súlyos kisebbségi érzéssel küzdött apja eredményei miatt, és nem segített az sem, hogy a család és a rokonok hangot adtak annak, hogy szerintük öccse, Eduard örökölte csak édesapjuk géniuszát.

A géniusz terhe

Evelyn elbeszélése szerint édesapját felemésztette az elégtelenség érzése öccsével szemben, akinél azonban végül skizofréniás betegséget állapítottak meg, és élete végéig egy svájci pszichiátriai intézetben kezelték.

„Minden bizonnyal ő volt a géniusz” – mondta el Evelyn. Tetéhez (Eduardhoz) képest az apám csak gürcölt.”

Ami világhíres nagyapját illeti, Evelynnek csupán ritkán nyílt alkalma találkozni vele. A család a hatalmas ország két túlsó végén lakott: Evelyn és családja Kaliforniában éltek (bár Evelyn eltöltött néhány évet egy svájci bentlakásos iskolában is), Albert Einstein pedig a New Jersey állambeli Princetonban lakott haláláig.

Fiatal felnőttként Evelynnek már erős véleményei voltak a világról, ami egészen a diákaktivizmusba vitte őt. 1960-ban többekkel együtt letartóztatták San Franciscóban, miután tiltakozott az amerikai kongresszus alsóházának Amerika-ellenes Tevékenységeket Vizsgáló Bizottságának (a mccarthyzmus szellemében létrehozott kongresszusi bizottság) ottani meghallgatásai ellen.

Kétségtelen, hogy Evelyn meglehetősen intelligens volt: négy vagy öt nyelven is megtanult beszélni, és középkori irodalomból szerzett mesterdiplomát a Kaliforniai Egyetem berkeley-i tagintézményében. Édesapja önértékelési zavarai azonban idővel rajta is megmutatkoztak.

„Nem könnyű Einsteinnek lenni”

„Nem könnyű Einsteinnek lenni” – mondta el Evelyn Michael Paterniti író 2000-ben kiadott „Mr. Einstein sofőrje” című könyvében. „Amikor a ’60-as években a Berkeley-en tanultam, sosem tudtam biztosan, hogy a férfiak értem vagy a nevemért akartak-e velem lenni. Hogy elmondhassák, tudod, ’nekem egy Einstein is megvolt’.”

Evelyn gyakorta említette interjúkban, hogy családja és ismerősei is többször elmondták neki, valójában vér szerinti Einstein. Gina Zangger, Albert Einstein közeli barátja, Heinrich Zangger lánya ugyanabba a svájci bentlakásos iskolába járt, ahová Evelyn nevelőszülei. Gina elmondása szerint Evelyn nevelőanyja, Frieda azt mondta az iskola vezetőségének, hogy Evelyn örökbefogadása egy Albertnek tett szívesség volt – eszerint a tudós nem akarta elengedni gyermekét.

Gina Zangger úgy szerzett tudomást a titokról, hogy a bentlakásos iskola igazgatójának felesége, akivel jó viszonyban volt, elárulta neki.

Evelyn mindig is gyanakodott tényleges származását illetően. Az általa hallott történetek szerint valójában nem Albert Einstein örökbefogadás általi unokája volt, hanem vér szerinti gyermeke egy New York-i balett-táncosnővel folytatott viszonyból.

Az említett beszélgetés során Evelyn azt is hozzátette: „Még a sógornőm, Aude is azt mondta nekem, hogy vér szerinti családtag vagyok. Pedig ő nem is kedvelt!”

Senki nem rendelkezett azonban kézzelfogható bizonyítékkal Evelyn apaságát illetően. Egy alkalommal azonban közel került hozzá, hogy végére járjon a kérdésnek nagyapja agyának egy darabja segítségével.

Thomas Harvey patológus a fizikus 1955-ös halála után – máig vitatott körülmények között – eltávolította Albert Einstein agyát azzal a céllal, hogy vizsgálatokat hajtson végre rajta. A Harvey vizsgálatai során apró (kb. egy köbcentiméter térfogatú) darabokra vágott agy végül a patológus birtokában maradt évtizedeken át. Harvey több neves szakembernek is ajándékozott darabokat, és egy ponton Evelynnek is felajánlott egyet. Végül azonban a patológus és útitársa, a kalandból az említett könyvet megíró Paterniti anélkül távoztak, hogy odaadták volta Evelynnek az agydarabot.

következő oldal 1 / 2