Albert Einstein is példaképként tekintett a modern fizika atyjára, James Clerk Maxwellre
2021. november 5. 10:39 MTI
142 éve, 1879. november 5-én halt meg James Clerk Maxwell skót fizikus, az elektromágneses térelmélet megalkotója, aki egy sor más felfedezésével hozzájárult ma ismert világunkhoz.
Korábban
1831. június 13-án született Edinburghban, Penicuik báróinak utolsó sarjaként, édesanyját kilencévesen vesztette el. A kivételes elméjű fiú akkor már hosszú részleteket tudott idézett Miltontól, és különösen a matematikában bizonygatta rendkívüli tehetségét.
13 évesen elnyerte iskolája matematikai érmét, egy évvel később írt első tudományos dolgozatát – tekintettel fiatal korára – Edinburgh tudósai előtt egyik professzora olvasta fel, és a jelenlévők alig akarták elhinni, hogy egy fiatal fiú a szerző.
Matematikai tanulmányait 1850-től Cambridge-ben folytatta, ahol a Trinity College és a kiváló diákokat tömörítő társaság, a Cambridge-i Apostolok tagja lett. Apja halála után, 1856-ban alig 25 évesen az aberdeeni Marischal College professzora lett, 1858-ban megnősült.
1860-1865 között a londoni King's College professzoraként természettudományt tanított, 1861-ben a Royal Society tagjává választották. Az igazsághoz tartozik, hogy rossz előadó volt, óráin csak néhány diák volt jelen, és közülük is csak a legokosabbak tudták követni fejtegetéseit.
1865-ben állásáról lemondva Délnyugat-Skóciába, glenlairi birtokára költözött, ahol idejét az elméleti munkásságnak szentelte. 1871-ben visszatért Cambridge-be, ahol elsőként kapta meg a Henry Cavendish emlékére alapított fizikaprofesszori állást, amelyet haláláig betöltött. Őt bízták meg a Cavendish Laboratórium létrehozásával is, a munkát a tervezéstől az eszközbeszerzésig felügyelte.
Maxwell legnagyobb eredménye az elektromágneses tér elméletének megfogalmazása, de a fizika más területein is kiemelkedő eredményeket ért el. Az 1850-es években a Szaturnuszról írt tanulmányában feltételezte, hogy a bolygó gyűrűinek anyaga nem összefüggő, amit később tudományosan igazoltak, a Voyager-1 űrszonda képei pedig látványosan megmutattak.
1859-ben a valószínűségszámítás és a statisztika módszereivel írta le a molekulák klasszikus gázban való energiaeloszlásának képletét, amelyet 1871-ben a német Ludwig Boltzmann általánosított a molekulák energiaeloszlásának leírására (Maxwell–Boltzmann-eloszlás).
Elsőként jött rá, hogy bármely színt elő lehet állítani a vörös, a zöld és a kék fény keverésével, és 1861-ben egy előadásán bemutatta a világ első színes fényképét. Egy Thomas Sutton nevű fotós segítségével három képet készítettek egy skót kockás masniról úgy, hogy felvételenként kicserélték a színszűrőt a lencse előtt. A három képet ezután külön-külön, a készítésekor használt színszűrővel egymásra vetítették, és a közönség színes fotót látott.
1871-ben adta közre a később Maxwell-démonnak elnevezett gondolatkísérletét. A démon egy olyan elméleti lény vagy szerkezet, amely egy azonos hőmérsékletű gázzal töltött, két részre osztott tartályban az elválasztó nyílást úgy kezeli, hogy a gyors mozgású molekulák az egyik, a lassúak a másik részben gyűljenek össze. A gyorsabb molekulákat tartalmazó rész így melegebb, a másik hidegebb lenne, és a folyamatosan áramló hő alkalmas lenne akár az örökmozgó működtetésére is.
Mindez ellentmond a termodinamika második főtételének, miszerint a magukra hagyott rendszerek entrópiája – a rendezettségből a rendezetlenség felé haladás – növekszik, a rendszer állapota a termikus egyensúly felé halad. A felvetésből adódó dilemmát számos fizikus feldolgozta, és ma is inspirálja a kutatókat.
Maxwell az elektromágneses térelmélet megalkotásával az elektromos és a mágneses tér viselkedésének, valamint az anyaggal való kölcsönhatásuknak matematikai módszerekkel való leírására vállalkozott. Kezdetben húsz egyenletet állított fel, amelyet végül négy – egy laikus számára felfoghatatlan – egyenletre egyszerűsített.
Az egyenletek (a Gauss-törvény, a Faraday–Lenz-törvény, Gauss mágneses törvénye és az Ampére-törvény Maxwell kiegészítésével) közül az első az elektromos tér forrásáról szól és bebizonyítja, hogy az erővonalak a pozitív töltésből indulnak és a negatív töltéseken végződnek. A második leírja, hogy a mágneses indukció változása örvényes elektromos teret indukál, amelynek iránya ellenkező, mint az őt létrehozó változás. A harmadik igazolja, hogy a mágneses tér forrásmentes, erővonalai önmagukba záródnak, míg az utolsó azt írja le, hogy a változó elektromos tér mágneses teret hoz létre.
Az egyenletek megmutatták, hogy az elektromágneses térben a mágneses és az elektromos térerősség merőleges egymásra, illetve az egyenletekből meghatározhatóvá vált az elektromágneses hullámzás sebessége, amit Maxwell – aki a kezdetleges eszközök miatt csak becsülni tudott – 310 740 000 m/s-ra becsült. (A valós sebesség a fénysebesség, amely 299 792 458 m/s.)
Az elektromágneses hullámok sebességének a fény sebességéhez való közelségéből feltételezte, hogy a fény is elektromágneses hullám, amely elektromágneses mezőben terjed. Sejtését 1886-ban Heinrich Hertz igazolta, ezt azonban Maxwell már nem érte meg. 1879. november 5-én, 48 évesen, akárcsak anyja, ő is gyomorrákban halt meg Cambridge-ben.
Maxwell jelentősége csak Isaac Newton és Albert Einstein munkásságához mérhető. Felfedezései hozzájárultak a modern fizika kialakulásához, megalapozva többek között a speciális relativitáselméletet. Amikor Einstein Cambridge-be látogatott és vendéglátója azt mondta neki, hogy nagyszerű dolgokat hozott létre Newton vállán állva, így helyesbített: „Nem Newton, hanem Maxwell vállán állva”. Tiszteletére a mágneses fluxus egységét a régi cgs mértékegységrendszerben maxwellnek (Mx) nevezték el, nevét viseli többek között a Vénusz egyik hegységrendszere, a Maxwell Montes is, edinburghi szülőházában a nevét viselő alapítvány működik.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Horthy
- Legitimista meggyőződése ellenére hiúsította meg a második királypuccsot Bethlen István
- A Magyar Nemzeti Levéltárhoz került az egykori kormányzói család hagyatéka
- A kormányzó hitvese: Horthy Miklósné Purgly Magdolna
- Indiai vadászatok és lenyűgöző britek: Horthy Miklós a világ körül
- A köztársaságból kiábrándult Habsburg-pártiak gyűrűjében választották kormányzóvá Horthy Miklóst
- A nemzetmentőtől a nemzetvesztőig: hányféle Horthy-kép létezik?
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.