Alapjaiban rengette meg a világot az 1918-ban kitört spanyolnátha-járvány
2020. január 30. 18:45 Múlt-kor
Korábban
A spanyolnátha áldozatai
A halálos influenza sokszor úgy tűnt, kegyetlen véletlenszerűséggel csap le. Az erejük teljében lévő felnőttek nagy arányú pusztulása miatt számtalan közösség szinte összeomlott.
Gyermekek váltak árvákká, idős szülők maradtak magukra. Senki sem tudott magyarázattal szolgálni erre a jelenségre, amely világszerte mély nyomot hagyott.
A járvány által okozott érzésről értekezve egy lyoni francia orvos azt írta, egyáltalán nem hasonlított arra a „szaggató gyomorfájásra”, amelyet frontszolgálata során érzett. „Ez sokkal egyenletesebben eloszló szorongás volt, valamiféle meghatározhatatlan iszonyat érzése, amely a város minden lakóját hatalmába kerítette” – írta.
Csupán később, miután az epidemiológusok alaposan kielemezték a számokat, kezdett kirajzolódni valamiféle minta, amely a magyarázat első elemeként szolgált. Az egyenetlen eloszlás részben magyarázható volt a vagyoni és társadalmi egyenlőtlenségekkel, ebbe sok helyen a bőrszín is beletartozott.
A rossz étrend, a zsúfolt lakhatási körülmények, és az orvosi segítséghez való korlátozott hozzáférés egyaránt gyengítette az emberi szervezet védekezőképességét, ezzel a szegények, a bevándorlók és az etnikai kisebbségek váltak a legveszélyeztetettebbekké.
Ahogy Patrick Zylberman francia történész fogalmazott: „A vírus ugyan »demokratikusan« viselkedhetett, a társadalom, amelyet megtámadott, aligha volt egalitárius.”
Kiszolgáltatottá tette az embereket továbbá bármilyen lappangó egyéb betegség, míg az influenzával való korábbi kontaktus mérsékelte az esetek súlyosságát.
Az olyan elszigetelt közösségek szenvedtek a legjobban, ahol korábban nem találkoztak a betegséggel. Hasonlóképp jártak azok a városok, amelyeket a járvány első hulláma elkerült, mert az itt élők immunrendszere nem volt „felkészítve” a halálosabb második hullámra.
Brazília akkori fővárosa, Rio de Janeiro például egyetlen hullámban, 1918 októberében tapasztalta meg a betegséget, a halálozási arány pedig kétszeres-háromszoros volt azon északabbra fekvő városokhoz képest, amelyek mind a tavaszi, mind az őszi hullámot átélték.
Az alaszkai Bristol-öbölt 1919 elejéig elkerülte a járvány, amikor azonban a vírus megérkezett, a helyi inuit lakosság 40%-át kiirtotta.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
- A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
- Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
- Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
- Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
- Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
- Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye
- Énekléssel és olvasással oldotta fel gyermekkori traumáit Őze Lajos 15:05
- Az őslakosok iránti meg nem értés okozta Magellán vesztét 12:20
- Már temetésén követelték II. János Pál szentté avatását a hívek 10:35
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van tegnap
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban tegnap
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica tegnap
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa tegnap