Akiért a magyar rajongók is megőrültek budapesti fellépésekor: Josephine Baker, az ezerarcú táncosnő

12 szivárványgyerek

A sztár 1957-ben újra fellépett a magyar fővárosban. Nem nehéz kitalálni, mi vezette a levert forradalomért felelős politikai hatalmat, hogy – Moszkva után – Budapestre invitálja Bakert. Még sokan emlékeztek az első hazai, nagy sikerű fellépéseire, az afroamerikai származás pedig kitűnő ajánlólevél volt ahhoz, hogy bizonyítani lehessen: a szocialista országok – szemben az átkos kapitalistákkal – őszintén harcolnak a rasszizmus ellen.

Ráadásul Josephine Baker legendás szerepet játszott a francia ellenállásban: a németekkel (látszólag) kitűnő kapcsolatokat ápoló, a náci közönség előtt is gyakran fellépő művésznő állítólag láthatatlan tintával írt fontos információkat a kottáira, melyek aztán eljutottak Charles de Gaulle-ékhoz. A tábornok nem volt hálátlan, a legmagasabb francia háborús érdemrenddel, a Croix de Guerre-rel tüntette ki Josephine-t, aki harmadik férjének, a cukormágnás Jean Lionnak köszönhetően már 1937-ben francia állampolgár lett, és minden fellépésén elénekelte híres dalát két szerelméről: szülőföldjéről és Párizsról.

Pedig szülőhazájában nem mindig volt kívánatos „vendég”. A Ku Klux Klan többször is megfenyegette az amerikai polgárjogi mozgalomban aktívan részt vevő sztárt, aki legendás katonai egyenruhájában 1963-ban ott vonult a washingtoni békemenetben Martin Luther King oldalán. King halála után az özvegye kérte, hogy Baker álljon a mozgalom élére, de neki akkor már gondolnia kellett örökbe fogadott gyermekeire, akiket nem akart atrocitásoknak kitenni.

Miután saját gyereke nem született, 1947-ben Jo Bouillonnal, negyedik férjével tizenkét árvát fogadott örökbe a világ minden tájáról dél-franciaországi villájába, a Chateau de Milandes-ba. Ők voltak a híres „szivárványgyerekek”: a francia Marianne, Noel és Claude; a marokkói Stellina, a koreai Janot, a japán Akio, a kolumbiai Luis, a finn Jari, az izraeli Moise, az algériai Brahim, az elefántcsontparti Kaffi és a venezuelai Mara. A sztár az adoptált gyerekeit akkor sem hagyta el, amikor 1969-ben anyagi helyzete nehézre fordult, és a villát elárverezték. Ekkor legendás barátnője, Grace Kelly monacói hercegnő sietett a segítségére, és egy másik villát ajándékozott a családnak.

Josephine haláláig dolgozott. Turnézott Fidel Castro Kubájában, és 1973-ban még a New York-i Carnegie Hallban is fellépett. Aggódott, hogy milyen fogadtatása lesz, de a nézők állva ünnepelték. 68 évesen, 1975 áprilisában szerepelt utoljára Párizsban, a publikum soraiban tapsolt Sophia Loren, Liza Minelli, Diana Ross és Mick Jagger is. Négy napra rá meghalt, Monacóban temették el katonai tiszteletadással, hatalmas tömeg kísérte utolsó útján.

1. A modern Nefertiti
2. Eszem a zúzádat!
3. 12 szivárványgyerek

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

30. A „harmadik világ”
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Elefántokra vadásztak és férfiakat megszégyenítő módon harcoltak a dahomey-i amazonok
• Az ékszerek és a tigrisek megszállottja volt a britek ellen harcoló Tipu szultán
• Pol Pot a földi poklot hozta el Kambodzsának, a vörös khmerek iszonyú rémtetteket követtek el
• Ellensége jégtömbbe fagyasztott fejét órákon át "hallgatta ki" a karibi diktátor
• Nem mutatott megbánást Gandhi merénylője
• A második világháború végére Hongkong lakossága csaknem a harmadára zsugorodott
• A függetlenség kikiáltásával sem kerülhette el végzetét Rhodézia fehér uralmon alapuló rendszere
• India függetlenségének kikiáltásakor nem volt hajlandó nyilatkozni a csalódott Gandhi
• Míg Gandhi a szellemi, Nehru a mozgalmi vezetője volt az indiai függetlenségi törekvéseknek