Akár 50 millió összetört amforából is állhat az ókori Róma legnagyobb szemétdombja
2021. április 18. 17:17 Múlt-kor
Korábban
Mesélő amforahalom
Bár a témával szinte egyedüliként foglalkozó francia régészek sokáig úgy gondolták, hogy a Monte Testacción található amforákban Franciaországból importáltak bort, egy német régész a 19. század második felében velük szembehelyezkedve azt állította, hogy az amforákban valójában Hispania Baetica provinciából (nagyjából a mai Andalúzia) származó olívaolajat szállítottak.
Ez a kutató nem volt más, mint a szemétdombon az úttörő feltárásokat 1872-ben elvégző Heinrich Dressel. Mivel az amforákon fel volt tüntetve, hogy keletkezésükkor mely konzulok vezették Rómát, már Dressel megállapította azt a – későbbi kutatók által is megerősített – tényt, hogy a dombot Augustus uralkodásától kezdve a 3. század közepéig-végéig használták szemétlerakóként. Bár manapság már minden szakmabeli szinte azonnal felkapná a fejét egy ilyen elképesztő felfedezés hallatán, Dressel felfedezései a maga korában még hosszú ideig nem keltették fel a régészek érdeklődését.
Az 1960-as években aztán egy spanyol régész, Emilio Rodríguez Almeida folytatott kutatásokat a területen. A szemétdomb tanulmányozása során kiderült, hogy a képződmény keleti részét Augustus uralkodásától kezdve a 2. század közepéig, nyugati területét pedig a 3. század második feléig használták szeméttárolásra.
A terület az utóbbi évtizedben pedig egyre inkább a kutatók érdeklődésének homlokterébe került. Manapság egy nemzetközi kutatócsoport egész nap az amforák tisztításával és nyilvántartásra vételével foglalkozik. A régészek cseréptöredékek ezreit tárják fel évente.
Bár már a 19. század óta végeznek régészeti feltárásokat a Monte Testacción, a kutatókban csak az elmúlt évtizedekben tudatosult, hogy mekkora szerepet játszhat az ókori szemétdomb a Római Birodalom gazdasági rendszerének megértésében.
A Rómával foglalkozó régészek és gazdaságtörténészek számára mindig is hatalmas hátrányt jelentett, hogy nem áll rendelkezésre a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokról vezetett, pontos dokumentáció. A legtöbb áru, így például a bor vagy a gabona kereskedelmével kapcsolatban csak nagyon kevés régészeti lelet maradt fenn.
A Monte Testacción található, pontosan datálható edénytöredékekből álló amforahalomból nyert adatok alapján azonban kiszámítható, hogy mennyi olívaolajra volt szükség a polgári lakosság és a hadsereg ellátásához. A Monte Testaccio amforatöredékei többek között ezért bírnak különleges forrásértékkel a római kori gazdaságtörténet, és különösen az élelmiszer-termelés és -szállítás megismerésének szempontjából.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt tegnap