2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A világ legkorábbi ópiumhasználatra utaló nyomai kerülhettek elő Izraelben

2022. szeptember 22. 14:08 MTI

Háromezerháromszáz évvel ezelőtti, Izraelben, és talán az egész világon az eddigi legkorábbi ópiumhasználat nyomaira bukkantak az ország középső részén, a Jehud városnál folytatott ásatásokon izraeli régészek – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet kedden.

ópiumbarlang
Ópiumbarlang San Franciscóban a 19. század végén (kép forrása: Wikimedia Commons)

A pszichoaktív kábítószer agyagedényekben megtalált maradványai a szakemberek szerint azt bizonyítják, hogy az ópiumkereskedelem jelentős szerepet játszott a korabeli levantei kultúrában.

A sírok mellett olyan szerszámokat és edényeket találtak, amelyeket minden bizonnyal azért helyeztek el az egykori gyászolók, hogy segítsék az elhunytak lelkét a túlvilágon.

Az i. e. 14. századból származó, Cipruson készült kerámiák maradványai között olyan edényeket is felfedeztek, amelyeket valószínűleg egy helyi halálszertartásnál használtak.

Mivel hasonló, az ópium nyersanyagaként szolgáló mákgubó formáját megidéző edényekben tartották a 19. században a kábítószert, a régészek megvizsgálták a cserepekben lévő anyag nyomait, és bebizonyosodott, hogy ópium tárolására használták azokat.

A szerves maradványok elemzéséhez használt új technológiával a Jehudban talált cserepek közül nyolcban bukkantak ópium nyomára.

Ez a legkorábbi bizonyíték hallucinogén drogok használatára a Közel-Keleten. Emellett az eddigi egyetlen bizonyítéka annak, hogy a késő bronzkorban pszichoaktív kábítószert fogyasztottak ebben a térségben. 2020-ban már bukkantak Izraelben marihuánanyomokra, de az valószínűleg több száz évvel későbbről, a vaskorból származott.

Korabeli írásos feljegyzések hiányában nem világos, hogy miféle szertartást végezhettek az ópiummal, de mivel egy temetkezőhelynél találták, úgy vélik, hogy vagy a halottaknak ajándékozták, vagy a helyi papok használták halotti szertartásokhoz.

A kábítószer a mai Törökország területén termett mákgubókból készült, a cserépedényt pedig Cipruson készítették, ami kiterjedt kereskedelmi kapcsolatokra és a bódító hatású készítmény fontosságára utal.

A Tel-avivi Egyetem, az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA), valamint a Weizmann Tudományos Intézet tudósai az Archaeometry című szakfolyóiratban tették közzé közös tanulmányukat a feltárt későbronzkori kánaáni sírokról.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár