A varázsitaloktól a tömegpusztító fegyverekig: hat kevéssé ismert tény az ókori görögökről
2018. augusztus 23. 17:02 Múlt-kor
Korábban
Az ókori görög papiruszok és kőtáblák tele vannak bájitalokkal és varázslatokkal
A görög varázslással először Homérosz műveiben találkozunk: az Odüsszeiában a főhős Odüsszeusz találkozik a boszorkányszerű Kirké istennővel, aki varázserővel bíró bottal, azaz rabdosszal rendelkezik, és olyan varázsitalt kever, amely disznókká változtatja Odüsszeusz legénységét. Az Íliászban Heléna egy fiktív, feledést és boldogságot hozó italt, nepenthét önt férje, Menelaosz és katonái borába. Később Akhilleusz elesett unokaöccse, Patroklosz szelleme is feltűnik, továbbá azt is leírja Homérosz, hogyan szerzi meg Héra istennő Aphrodité szerelmi amulettjét, hogy magához csábítsa hűtlen férjét, Zeuszt. Az Odüsszeia utolsó könyvében Akhilleusz és Agamemnón szellemeivel Hádészban találkozik az olvasó.
E sorok bemutatják, milyen varázslatokban hittek a görögök a bronzkor végén (körülbelül a Kr. e. 13. század). Az évszázadok során ezek a történetek tovább éltek, és bizonyára hatással voltak a mágia későbbi fogalmaira is. A Kr. e. 6-5. században élt Pindarosztól e későbbi korok mágiájáról is vannak ismereteink. Költeményeiben leírja, hogyan kerülnek a holtak Hádész birodalmába, és ítéltetnek meg. Költeményei más fennmaradt töredékei Élüszion paradicsomi tájairól szólnak, illetve a lélekvándorlásról és újjászületésről.
Pindarosz emellett ír Médeiáról is, az aranygyapjú mítoszából ismert felállással szemben azonban itt Iaszón akarja elnyerni Médeia szívét, ezért Aphrodité segítségéhez folyamodik. Aszklépioszról, a gyógyítás istenéről írva bemutatja, az ókori görög gondolkodásban milyen homályos volt a határ a „konvencionális” és a varázserejű gyógyítás között. Az orvosi eljárásokban együtt alkalmazzák a ráolvasásokat a gyógyszerekkel, a „pharmakón” egyaránt jelenthet gyógynövényt és varázserejűnek tartott italt – mindkettőt fogyasztották, illetve alkalmazták amuletteken.
Általában véve az ókori görögök – ahogy előttük az egyiptomiak, utánuk pedig a rómaiak – igen babonásak voltak. Amióta létezik az emberek között a vallásos hit, mindig voltak, akik annak „sötét oldalával” kacérkodtak, és az ókori Görögország sem volt ez alól kivétel. Több mint 1600 olyan kőtábla került eddig elő, amely „katadeszmoszt”, azaz átkot vagy megkötést tartalmaz. Többnyire a társadalom alsóbb rétegei alkalmazták ezeket, az átkot gyakran pereskedés, kereskedelmi rivalizálás, illetve viszonzatlan szerelem váltotta ki. Elkészítőjük kiereszthette ezeken keresztül negatív érzéseit, mint a dühöt, az irigységet, rosszindulatot és bosszúvágyat. Alább egy példa:

„Hozzákötlek, Theodótisz, Eusz lánya, a kígyó farkához, a krokodil szájához, a kos szarvaihoz, az áspis mérgéhez, a macska bajszához, az isten hímtagjához, hogy soha ne szeretkezhess férfival, és ne kufircolhass, és ne légy senkié análisan, és ne szophass senkit, és ne lelj soha élvezetre férfival, hacsaknem én, Ammonión, Hermitarisz fia vagyok az (…) Tedd hatásossá ezt az erotikus átkot, amelyet Ízisz használ, hogy Theodótiszba, Eusz lányába ne hatolhasson be más férfi, csak én egyedül, Ammonión, Hermitarisz fia, és hogy legyen alázatos, engedelmes, készséges, szálljon a levegőbe Ammoniónt keresve, és dörzsölje combját az övéhez, és nemi szervét az övéhez, vég nélküli közösülésben élete végéig.”
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

Középkor
- Az MNL augusztus 20-i nyílt napja a 800 éves Aranybulla előtt tiszteleg
- Fegyver helyett kiéheztetéssel foglalta el Ausztria bevehetetlen erősségeit Hunyadi Mátyás
- Kína uralkodói sokáig felváltva tűrték és üldözték a buddhizmust
- Dögvész és forróság a sivatagban: az 1270. évi tuniszi keresztes hadjárat
- Már forgatják a törökverő Hunyadi János életét feldolgozó sorozatot
- A törököket visszaverte, de a fekete halált már nem tudta legyőzni Hunyadi János
- Amikor a portyázó magyarok nyilaitól végleg megmenekültek a nyugati szomszédok
- Jóakarói kis híján romba döntötték a pisai ferde tornyot
- Középkori trónok harca: II. András és IV. Béla konfliktusai
- A társadalmi konvenciók nem szabhattak gátat az első magyar egyetemi tanárnő karrierjének tegnap
- Az MNL augusztus 20-i nyílt napja a 800 éves Aranybulla előtt tiszteleg tegnap
- A zsarnok apa árnyékában, katonaszökevényből lett filozófuskirály II. (Nagy) Frigyes tegnap
- Meghalt A tengeralattjáró és a Trója rendezője, Wolfgang Petersen tegnap
- Száz órán belül eldőlt a világ első élőben közvetített háborúja tegnap
- Visegrádig tervezték, de az I. világháború megakasztotta a szentendrei HÉV-vonal bővítését tegnap
- Csak két vészterhes év jutott Magyarország utolsó királyának tegnap
- Fegyver helyett kiéheztetéssel foglalta el Ausztria bevehetetlen erősségeit Hunyadi Mátyás tegnap