A régészet is igazolja: van kiút a világjárványokból
2020. május 12. 18:21 Múlt-kor
A múltban számos kataklizmát átélt már az emberi faj és ezeket még a hasznára is fordította. Minden egyes alkalommal mind a társadalom, mind a gazdaság megújulva tért magához, véli az ausztrál Flinders Egyetem archeológusa és ókortörténésze, Anita Kotarba.
Korábban
A globalizáció múltját kutató Kotarba állítása szerint a népességnövekedés és az ókori világban elinduló ősglobalizációs folyamatok nagyban hozzájárultak a fertőző betegségek elterjedéséhez és járványok kialakulásához. Ezek a csapások azonban sokszor kedvezően hatottak a gazdaságra.
„A fekete halál, amely a 14. század során Európa és a Közel-Kelet lakosságának több mint a negyedét elpusztította, hosszabb távon fellendülést okozott és javított a dolgozó rétegek életszínvonalán és munkakörülményein. Ezen felül új piacokat nyitott meg és lökést adott a gazdaságnak” – magyarázta.
Kotarba szerint a régészet rengeteg bizonyítékot szolgáltat arra nézve, hogy a járványok a városi élet alapjainak lefektetésével kezdődtek és intenzitásuk az antik idők globalizált gazdaságának a megjelenésével növekedett.
A fertőző betegségek széles körű megjelenését alátámasztó első régészeti leletek a neolitikumból származnak, abból az időszakból, amikor a csekély létszámú vadászó-gyűjtögető csoportok megkezdték az átállást a vándorló életmódról a letelepedett életmódra. Az első nagyobb városias települések megjelenésével az egymáshoz közel élő emberek és azok háztartási hulladékon élő háziállatainak száma megnövekedett.
Ez hozzájárult az állatról emberre terjedő fertőző betegségek, mint például a bubópestis elterjedéséhez. Bár tény, hogy a zoonózisra (az állatokról emberre terjedő betegség) utaló nyom – folytatja Kotabara – már az egyik távoli ősünk, a 2,8 millió évvel ezelőtt élt Australopithecus africanus csontjaiban is kimutatható.
A helyzet még összetettebb lett a bronzkorban (Kr. e. 3000-1200) az akkori „megapoliszok” közötti távolsági kereskedelem felvirágzásával. A kor városainak lélekszáma abban az időben már elérte a 100 ezer fős létszámot, nem beszélve az ókori Rómáról, ahol a Kr. u 2. század környékén több mint egymillió ember élt.
A kereskedelmi utakon szállított egzotikus portékák és luxuscikkek, mint például a fűszerek, felelősek a fertőző betegségek elterjedéséért, mind az ókorban, mind a közép- és koraújkorban. A globális gazdaság hajnalán a karavánok és hajók különböző kultúrákat, ökológiai rendszereket kapcsoltak össze, ezáltal globális kórok forrásává is váltak.
Kotarba igyekszik kihangsúlyozni, hogy a Homo sapiens a földgolyó legalkalmazkodóbb fajai közé tartozik, amely sikeresen túlélt számos demográfiai és környezeti katasztrófát. Ilyen volt például a Szumátra szigetén 75 ezer évvel ezelőtt kitört Toba nevű szupervulkán által okozott katasztrófa is, amely iszonyú csapást mért a genetikai diverzitásunkra, mivel a kitörést az egész bolygón a számítások szerint csupán 3-10 millió fő élhette túl.
Kotarba elmondása szerint a justinianusi nagy pestisjárvány (Kr. u. 541-542) is óriási pusztítást végzett, hiszen 25-50 millió ember vált a kór áldozatává. „A kataklizma után azonban mint faj újra visszatértünk, és a túlélőkben még tökéletesebb alkalmazkodási képességek fejlődtek ki” – tette hozzá.
Ez a kép egyébként egyre tisztább, hála a biomolekuláris régészet és a kórokozók genetikai összetétele egyre mélyebb megismerésének, ami óriási segítséget nyújt az egykori járványok kutatásában, és az antik kereskedelmi utak kapcsolódási pontjának feltérképezésében.
Az új technikák új betekintést nyújtanak a vírusok és baktériumok különféle törzseinek területi kiterjedésébe és rámutatnak a történelmi pandémiák és más katasztrófák hosszútávú, pozitív hatásaira is. „Már most is láthatunk néhány pozitív fejleményt a COVID-19 járvány miatt bevezetett korlátozásoknak köszönhetően, ilyen például a kijárási tilalom hatása az éghajlatváltozásra” – mondta Kotarba. Hozzátette: „reménykedjünk, hogy az ókori Egyiptomban, Rómában vagy a középkorban élő őseinkhez hasonlóan, erősebben és bölcsebben térünk vissza a kényszerű izolációnkból.”
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 2024.11.21.
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 2024.11.21.
