A pestis végezhetett Dzsingisz kánnal is
2021. február 4. 18:08 Múlt-kor
Dzsingisz kán, a Mongol Birodalom alapítója bubópestisben veszthette életét egy új tanulmány megállapítása szerint – nem pedig a nemi szervét ért sérülés miatti vérveszteség okán, illetve a számos egyéb módon, amelyet az évszázadok során felvetettek különféle források.
Korábban
A legkülönfélébb legendák
A Bordzsigin klán tagjaiként 1162-ben Temüdzsin néven született férfi a történelem egyik leghíresebb hódítója volt, aki 1206-ban megalapította és első uralkodójaként kormányozta a Mongol Birodalmat. A birodalom Dzsingisz 1227-ben bekövetkezett halálakor már két és félszer akkora volt, mint az egykori Római Birodalom.
Öröksége globális mértéket ölt: egy 2003-ban, az American Journal of Human Genetics című orvosi szaklapban publikált tanulmány szerint minden 200. férfi a világon a nagykán egyenesági leszármazottja lehet.
Míg azonban élete és tettei jól ismertek, Dzsingisz halálának körülményeit homály fedi. Családja és környezete szigorúan titokban tartotta vezérük vesztét, mivel az a Nyugati Hszia nevű kínai állam elleni hadjárat közben történt. Ekkorra a mongolok már mintegy húsz éve küzdöttek ezzel az ellenféllel.
A világhódító kán halálát követő években számos legenda kapott szárnyra az esettel kapcsolatban – mind Dzsingisz dicsőítésének, mind megszégyenítésének szándékával. Az egyik elterjedt beszámoló szerint vérveszteségbe halt bele, miután az Északnyugat-Kínában élő tangut nép hercegnője nemi szervén szúrta (avagy kiherélte), míg más források szerint leesett lováról, és az így szerzett sérülések okozták halálát. Megint más elbeszélések szerint a kínaiak elleni harc közben esett el, avagy egy nyílvessző okozta seb elfertőződésébe halt bele.
Az International Journal of Infectious Diseases című orvosi szaklapban megjelent új tanulmány szerint mindeme legendák valószínűleg jóval Dzsingisz halála után keletkeztek. „A tágabb értelemben vett Kína nagy királyainak és császárainak halálába gyakran keverednek bele a mítoszok” – mondta el Francesco Galassi, a tanulmány egyik társszerzője, az ausztráliai Adelaide-ben található Flinders Egyetem orvosa és paleopatológusa (a régi betegségek orvostani szakértője). „A kivételes személyiségekhez izgalmas, rendkívüli halálnemeket társítanak, miközben sokkal észszerűbb gyakrabban előforduló okokra, például fertőző betegségekre gyanakodni. Általánosságban kijelenthető, hogy nincs elegendő bizonyíték e legendák alátámasztására.”
Dzsingisz kán halálakor például „még hatalma csúcsán volt, alattvalói tisztelték, szolgái pedig jól gondját viselték” – mondta el Wenpeng You, a tanulmány társszerzője, az Adelaide-i Egyetem humánbiológiai kutatója. „Ez igen valószínűtlenné teszi azt, hogy politikai merénylet vagy mérgezés áldozatává vált volna.”
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Múlt-kor magazin 2018. különszám
- Hitler és a nők
- Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
- Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
- Petőfi halála és a túlélés költői
- Kádár János és az ő Piroskája
- A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
- Vágy és vezeklés
- Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
- Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet tegnap
- Előbb filmsztár lett, majd a színpadot is meghódította Törőcsik Mari tegnap
