A pestis miatt kezdhettek kocsmázni az angolok
2015. június 25. 13:05
A fekete halál pusztításától egyenes út vezetett az angliai pubok megalapításáig - állítja Robert Tombs, a Cambridge-i Egyetem történésze. A 15. században a parasztok a korábbinál jóval nagyobb szabadságot élveztek, és több szabadidővel rendelkeztek, ami kedvezett az újfajta közösségi terek kialakulásának.
Korábban
Bár Angliában már évszázadok óta főztek söröket, és fogadók is régóta léteztek, a mai pubok "ősei" a késő középkor századaiban alakultak ki. Az országban a 15. század elején jelentek meg azok a sörivásra, szórakozásra és ételfogyasztásra is alkalmas közösségi terek, amelyek a korábbiakkal ellentétben már egész nap nyitva tartottak, és nem az volt az egyetlen funkciójuk, hogy az élet nehézségeibe belefáradt parasztok villámgyorsan az asztal alá igyák magukat. A pubok a társas érintkezés első számú színhelyei lettek.
A pestis 1348 és 1350 között mintegy 1,5 millió áldozatot szedett Angliában, a pusztítás után, a 15. században azonban - mivel ugyanannyi földért és munkáért már kevesebben harcoltak - olyan magas szintre emelkedett az életszínvonal, hogy csak több évszázaddal később, az 1880-as években érte el a lakosság ugyanezt a szintet. Angliában a munkásoknak egészen az 1960-as évekig nem volt annyi szabadideje, mint a 15. században.
"Borzasztó kimondani, de a fekete halálnak meglehetősen pozitív hatásai is voltak" - magyarázta Tombs. "Ebben az időszakban jó volt élni. Ekkoriban találták fel a pubokat, az emberek rengeteg sört ittak, fociztak és így tovább" - tette hozzá a történész, aki szerint mindez nem lett volna lehetséges a pestis pusztítása nélkül.
A fekete halál megjelenése előtt a népesség folyamatos növekedésének következtében egyre kevesebb forrás jutott a mezőgazdasági dolgozók egyes tagjaira. A pestis lecsengése után azonban számos föld szabaddá vált, a források már nem voltak annyira szűkösek. Eltűnőben volt a feudális rendszer.
A parasztok a korábbinál jóval nagyobb szabadságra tettek szert. A jobbágyok a munkaerőhiány miatt nyugodtan mondhatták földesuraiknak, hogy amennyiben nem kapnak nagyobb cselekvési szabadságot, tovább állnak és máshol fognak szolgálni. "Ha a földesurak azt akarták, hogy a földjeiket megművelje valaki, meg kellett adniuk jobbágyaiknak vagy szolgáiknak, amire vágytak, vagyis elsősorban szabadságot és egy jobb életet" - magyarázta Tombs.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap