2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A pestis miatt kezdhettek kocsmázni az angolok

2015. június 25. 13:05

A fekete halál pusztításától egyenes út vezetett az angliai pubok megalapításáig - állítja Robert Tombs, a Cambridge-i Egyetem történésze. A 15. században a parasztok a korábbinál jóval nagyobb szabadságot élveztek, és több szabadidővel rendelkeztek, ami kedvezett az újfajta közösségi terek kialakulásának.

Bár Angliában már évszázadok óta főztek söröket, és fogadók is régóta léteztek, a mai pubok "ősei" a késő középkor századaiban alakultak ki. Az országban a 15. század elején jelentek meg azok a sörivásra, szórakozásra és ételfogyasztásra is alkalmas közösségi terek, amelyek a korábbiakkal ellentétben már egész nap nyitva tartottak, és nem az volt az egyetlen funkciójuk, hogy az élet nehézségeibe belefáradt parasztok villámgyorsan az asztal alá igyák magukat. A pubok a társas érintkezés első számú színhelyei lettek.

A pestis 1348 és 1350 között mintegy 1,5 millió áldozatot szedett Angliában, a pusztítás után, a 15. században azonban - mivel ugyanannyi földért és munkáért már kevesebben harcoltak - olyan magas szintre emelkedett az életszínvonal, hogy csak több évszázaddal később, az 1880-as években érte el a lakosság ugyanezt a szintet. Angliában a munkásoknak egészen az 1960-as évekig nem volt annyi szabadideje, mint a 15. században. 

"Borzasztó kimondani, de a fekete halálnak meglehetősen pozitív hatásai is voltak" - magyarázta Tombs. "Ebben az időszakban jó volt élni. Ekkoriban találták fel a pubokat, az emberek rengeteg sört ittak, fociztak és így tovább" - tette hozzá a történész, aki szerint mindez nem lett volna lehetséges a pestis pusztítása nélkül.

A fekete halál megjelenése előtt a népesség folyamatos növekedésének következtében egyre kevesebb forrás jutott a mezőgazdasági dolgozók egyes tagjaira. A pestis lecsengése után azonban számos föld szabaddá vált, a források már nem voltak annyira szűkösek. Eltűnőben volt a feudális rendszer.

A parasztok a korábbinál jóval nagyobb szabadságra tettek szert. A jobbágyok a munkaerőhiány miatt nyugodtan mondhatták földesuraiknak, hogy amennyiben nem kapnak nagyobb cselekvési szabadságot, tovább állnak és máshol fognak szolgálni. "Ha a földesurak azt akarták, hogy a földjeiket megművelje valaki, meg kellett adniuk jobbágyaiknak vagy szolgáiknak, amire vágytak, vagyis elsősorban szabadságot és egy jobb életet" - magyarázta Tombs.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár