„A nemzet borotvája” – 8 kevéssé ismert tény a guillotine történetéből
2017. augusztus 28. 14:41
A francia forradalom jelképévé váló nyaktiló tízezrek fejét – és ezzel életét – követelte közel kétszáz éves „pályafutása” során. Köztörvényes bűnözők, forradalmárok, arisztokraták, ellenállók sőt még egy uralkodói pár is végezte alatta. Bár idén lesz 40 éve, hogy utoljára lesújtott, a hírhedt kivégzőeszköz története még ma is számos meglepetést is tartogat.
Korábban
A halifaxi bitótól a skót szűzig
Bár a „guillotine” név és a kivégzőeszköz jól ismert konstrukciója valóban csak az 1790-es években terjedt el Franciaországban, hasonló elv alapján működő szerkezeteket már évszázadok óta használtak az elítéltek lefejezéséhez. Német és flandriai területeken az úgynevezett „deszka” nevű alkalmatosságot már a középkorban is ismerték, míg az angliai Halifax városában a 16. században állították fel az általában csak „Halifax Gibbet” (halifaxi bitó) néven ismert kivégzőhelyet, amelynél egy zuhanó fejszével vágták le a halálra ítéltek fejét.
A francia guillotine-t a kutatók szerint két korábbi szerkezet inspirálta közvetlenül: a reneszánsz Itáliában nemes emberek kivégzéséhez használt „mannaia”, illetve a 16-18. századi Skóciában nagyjából 120 emberéletet követelő „skót szűz”. Bizonyos az is, hogy különféle kezdetleges „guillotine” modelleket már a forradalmat megelőzően is használtak Franciaországban, így például Richelieu bíboros egy nyaktilóval fejeztette le Montmorency hercegét 1632-ben.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2021
- A popzene és a politika az 1980-as és 1990-es években
- Holländer Margit lágerélményei
- Göring, az élvhajhász náci
- A középkori élet hét legkülönösebb veszélye
- A két Karátsonyi-kastély Beodrán
- A magyar könnyűzene az 1980-as években
- Az indián fogságnaplók üzenete
- Szendrey Júlia világai
- Vacsoraversenyek az 1930-as évek Budapestjén
- Milliók voltak kíváncsiak a „Nemek csatájának” keresztelt teniszmérkőzésre tegnap
- Róma elfoglalása zárta le az egységes Olaszországért folytatott hosszú küzdelmet tegnap
- Darázsra emlékeztető formája és hangja után kapta nevét a legendás Vespa tegnap
- A második világháború végéig kellett várni a cannes-i filmfesztivál debütálására tegnap
- Michelangelo, Van Gogh és az anime stílusában alkotta újra a mesterséges intelligencia az Ásító inast tegnap
- Kétszer is megnyerte, de csak a második Oscar-díját vette át személyesen Sophia Loren tegnap
- Csupán adócsalásért tudták elítélni a szeszcsempészetből meggazdagodó Al Caponét tegnap
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát 2024.09.19.