A náci támadás, amely reményt hozott a rákban szenvedőknek

A különös fokhagymaszag

A Harveyt és 16 másik hajót találat érte, és a belőlük leszakadó roncsokkal együtt nagy mennyiségű mustárgáz került a hideg tengerbe, miközben a levegőben is mérges gázok terjengtek. Abban a pillanatban senki sem mérte fel a helyzet súlyosságát, már csak azért sem, mert a legénység tagjai, akik birtokában voltak a titoknak, életüket vesztették a bombázás következtében.

Az azonnali intézkedések nem éppen a legmegfelelőbbek voltak a vegyi támadás hatásainak enyhítése szempontjából: a könnyebb sérülést szenvedők még sokáig a helyszínen maradtak kezelésre várva vizes, üzemanyaggal és mustárgázzal átitatott egyenruháikban száraz takarókba burkolózva, amelyek arra szolgáltak, hogy felmelegítsék őket, de közben elősegítették a veszélyes anyagok felszívódását is. Sok mentős is ki volt téve a halálos veszélynek.

Azokban az órákban senki nem tulajdonított jelentőséget a kikötőben terjengő különös fokhagymaszagnak (a jellegzetes szag megerősíti a vegyi fegyverek jelenlétének gyanúját), az orvosok számára pedig megmagyarázhatatlannak tűnt a – gázmérgezésre utaló – tünet, amely 628 katonán mutatkozott. Közülük 83-an haltak meg az elkövetkező hetekben, miközben a rengeteg érintett civilről lehetetlen volt biztos információkat szerezni.

Hogy ez a baleset elvezessen az első gyógyszerek feltalálásához, melyek képesek szembeszállni a rákkal, kulcsfontosságúnak bizonyult néhány egyéb tényező is, mint például a katonai titoktartás, és annak az orvosnak, Stewart Francis Alexander alezredesnek a klinikai éleslátása, aki azért érkezett a helyszínre, hogy a túlélőkkel foglalkozzon. A korábban vegyi fegyverkezésben szerzett tapasztalatai miatt Bariba küldött szakértőnek köszönhetően az igazság lassan elkezdett kikristályosodni, bár csak a katonai hierarchia egy meglehetősen szűk körében.

Alexander számos boncolást és túlélőkön végzett mélyreható vizsgálatot követően megállapította, hogy a gázzal való érintkezés sok esetben nagy hatással volt a csontvelőre: tulajdonképpen meggátolta bizonyos típusú vérsejtek képződését, amelyeket egy egészséges szervezet nagyon gyorsan és folyamatosan termel.

A Bariról szóló hivatalos jelentések még sok évig elkendőzték a mustárgáz jelenlétét, azonban Alexander orvosi elemzése világos volt: megállapította, a mustárgáz hatása a gyorsan szaporodó sejtekre hasznos is lehet, ugyanis szembeszáll minden olyan sejttel, amely kontrollálatlanul és gyorsan terjed, így a ráksejttel is.

Az orvos brit szakértőkkel készített jelentése hamarosan a New York-i Memorial Kórház igazgatója, Cornelius P. Rhoads asztalán landolt, aki abban az időben az Egyesült Államok katonai egészségügyi szolgálatát is vezette.

New Yorkban tovább tanulmányozták a bari pácienseknetől Alexander alezredes által gyűjtött mintákat. A kutatások érdekes eredményekhez vezettek két amerikai tudósnak, Louis Goodmannek és Alfred Gilmannak köszönhetően. Az azonnal meginduló kísérletek során a fegyvernek számító mustárgázból életmentő gyógyszert fejlesztettek ki, amely az alapjául szolgál egy olyan gyógymódnak, amely a betegek számára máig a sokáig elképzelhetetlennek hitt gyógyulás reményét jelenti.
 

1. Mustárgázos hordók
2. Szent Miklósra emlékezvén
3. A különös fokhagymaszag

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"