A magyar történelem rejtélyei – megjelent a Múlt-kor téli száma

Árpád-házi trónok harca. A magyar középkor bővelkedik rejtélyekben, ezeknek a zöme pedig elsősorban valamilyen furcsa vagy nehezen megmagyarázható halálesethez fűződik. Ezek az események többnyire az uralkodókkal vagy szűkebb értelemben vett rokonságukkal történtek. A korai magyar történelem forrásadottságai mellett gyakran csupán néhány sornyi információnk van a múltunkat olykor döntően befolyásoló halálesetekről. Ezért is nyílt tág tér a találgatásoknak és a spekulációknak.

Nem nyughatnak. A középkori Magyar Királyság koronázótemplomának romjai 1938 óta tekinthetők meg Székesfehérvár belvárosában, a romkertben. A látogatók zömének mégsem a koronázások fenséges pillanatai ötlenek eszébe, hanem az itt eltemetett királyok sírjainak végzetes sorsa. Mindezzel csupán emlékeztetni kívánjuk az olvasót az egykori templom dicsőségére, mielőtt a királyi sírok sorsáról és rejtélyeiről szólunk.

Kassai kérdőjelek. 1941. június 26-án 13 óra után bombatámadás érte Kassát, mintegy fél órával korábban pedig szovjet vadászgép támadt a Rahó és Körösmező között haladó vonatra. A bombázás hatására a Bárdossy László vezette kormány másnap bejelentette, hogy „Magyarország és a Szovjetunió között a hadiállapot beállott”, 28-án pedig a magyar légierő megtorló csapást mért szovjet területekre, és megindultak a szárazföldi egységek is. A Magyar Királyság belépett a második világháborúba. Ám vajon melyik nemzet bombája hullott Kassára?

A magyar történelem fent nevezett rejtélyes epizódjain túl olvashatnak még Petőfi Sándor haláláról, illetve II. Lajos magyar és cseh királyról. A Jagelló-házi uralkodó földi maradványainak sorsa közel fél évezrede áll a viták kereszttüzében.

Párizs, a bűn fővárosa. A francia fővárosban a XIX. század második felében szexuális forradalom zajlott le. Költők, írók, festők sorra döntötték meg a testiséggel kapcsolatos tabukat, és egyre több alkalommal helyezték az érzékiséget művészetük középpontjába. A francia fővárost elözönlötték a prostituáltak, akik a bordélyházak mellett már az utcán, a kávéházakban, a kocsmákban, az éttermekben és a masszázsszalonokban is árulták bájaikat. A gazdag külföldiek jelenléte mindennapossá vált, a leghíresebb luxusbordélyházat még királyi vendég is látogatta.

Kádár János és az ő Piroskája. „Végső soron azt nem tudom, hogy János miért volt ilyen tartózkodó, bátortalan. Miközben az életét bármikor feláldozta volna, a nők felé egy lépést sem tett. Azt azért biztosra veszem, hogy ha az ágyában véletlenül talált egy nőt, akkor azért teljesítette férfiúi kötelességét” – mesélte egy interjú alkalmával a 95 éves Döme Piroska, kinek Kádár Jánoshoz fűződő legendás szerelmi történetét a Magyar Televízió filmesítette meg 1974-ben.

A szabadság súlyos terhei. A második világháborús deportáltak felszabadulása és hazatérése a magyarországi holokauszt históriájának kevésbé feltárt területe. A túlélők beszámolóinak visszatérő eleme, hogy a magyar határokon belüli utazásuk során az ingyenesen kiadott vasúti jegy hiányában a deportáltakat leszállították a szerelvényekről. „Így történt. A vonat üresen közlekedett és mi felszálltunk. A kalauz nagy robajjal közeledett: – Kérem a jegyeket! – Mi deportáltak vagyunk – mondja egyikünk. – Na, és akkor már nem kell jegyet váltani? – csattant a hangja pesties kötekedéssel, elővettem a nénitől kapott 20 pengőt, megváltottam a jegyeket – és abban a pillanatban éreztem teljes bizonyossággal, hogy itthon vagyunk.”

Menázsi a Nagy Háborúban.  Az élelmezési utasítás szerint a katonáknak teljes, szabványos vagy tartalék adag járt. A tartalék adagot 200 g kétszersült, 200 g húskonzerv, 30 g só, két 46 g-os kávékonzerv és 18 g dohány alkotta. Szükséghelyzetben biztosította az életben maradást, csak parancsra fogyaszthatták el. A tiszteknek minden porcióhoz 5 db szivar vagy 25 db cigaretta volt az illetménye. De vajon mit tett a magyar baka, amikor nem került étel az ebédlőasztalra?

A Múlt-kor téli számában olvashatnak még Angkorvat csodáiról, a méltatlanul elfeledett Gillemot Ferencről, a spártai krüpteia értelmezéseiről, Közép-Afrika kegyetlen "császáráról", Goldmark Péter Károlyról, régi Magyar szakácskönyvek rejtélyeiről és Thomas Mann mindennapjairól is.

Az építészet kedvelőit ezúttal a tóalmási Wahrmann–Andrássy-kastélyban látjuk vendégül, a képzőművészet szerelmeseival pedig Watteau utolsó festményének tikait fejtjük meg.

A magazin +144 oldal tartalommal, szerencsejáték-történeti kalauzzal és Budavár-melléklettel december 2-től kapható az újságárusoknál.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Múlt-kor magazin 2018. különszám

• Hitler és a nők 
• Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
• Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
• Petőfi halála és a túlélés költői
• Kádár János és az ő Piroskája
• A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
• Vágy és vezeklés
• Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
• Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"