A lovaskocsik korában született, a szuperszonikus repülést is megérte az ifjabbik Wright fivér

Megérdemelt siker

A testvérek feltett szándéka volt, hogy sikerre vigyék repülőgépüket, elsősorban katonai érdeklődésre számítva. Miután az amerikai hadügyminisztérium szkeptikus választ adott megkeresésükre, a fivérek 1907-ben Franciaországba utaztak, ahol több európai repülésspecialistával is találkoztak, de az amerikai hadsereg aeronautikai részlegének hadnagya, Frank P. Lahm is innen írt feletteseinek, hogy adjanak egy esélyt a Wright fivéreknek.

Az Egyesült Államokba való visszatérésük után így végre bemutathatták a Fegyverzeti és Erődítési Bizottság tagjainak találmányukat, amely kedvező fogadtatásra lelt. 1908-ban előbb az amerikai hadsereg, majd egy francia konzorcium is szerződést kötött velük. A nyilvános áttörés 1908 augusztusában következett be, amikor a kételkedő francia közönség előtt Wilbur könnyedén írta le a legkülönfélébb alakzatokat a levegőben, bizonyítva a szerkezet irányíthatóságát.

Ettől kezdve Wilbur, Orville, valamint a vállalkozáshoz időközben csatlakozó húguk, Katharine világhírűvé váltak: Taft elnök a Fehér Házban tüntette ki őket, és az addig mostoha Dayton lakossága is ünnepelte őket. 1909-től hivatalosan is elindult repülőgépgyártó vállalkozásuk.

1910. május 25-én Wilbur és Orville először és utoljára szálltak egyszerre fel – minden addigi és azutáni repülés során csak az egyikőjük emelkedett a levegőbe, az esetleges halálos balesetekkel számolva.

Az 1910-es évek elejét beárnyékolta a riválisokkal való pereskedések sorozata, amelyből azonban a fivérek kerültek ki győztesként. Bár a vezéregyéniség Wilbur hatékonyan vezette az egyre terebélyesedő családi céget – amely már a repülőgép-készítés mellett pilótákat is képzett –, a folyamatos utazás és stressz rendkívül rossz hatással volt egészségére: mindössze 45 évesen, 1912-ben elhunyt. Ezzel a cég vezetése Orville-ra szállt, aki hamar megelégelte az üzleti tevékenységet, és 1915-ben túladott a vállalkozáson.

A túlélő Wright-fivér pilótaként 1918-ban repült utoljára, az elkövetkező évek során az éppen létrejövő különféle légügyi hatóságok vezetésében játszott prominens szerepet. 1936-ban az amerikai tudományos akadémia, a National Academy of Sciences tagjává választották, 1939-ben pedig születésnapját, augusztus 19-ét Franklin Roosevelt elnök a Repülés Nemzeti Napjává tette.

A második világháborút követően a következőt nyilatkozta a modern hadviselésben a bátyjával közös találmányuk által játszott kulcsszerepről:

„Mertük remélni, hogy olyasvalamit találtunk fel, ami tartós békét hoz a földre. De tévedtünk... Nem, nem érzek megbánást a repülőgép feltalálásában játszott szerepem miatt, habár nálam jobban senki sem helytelenítheti a pusztítást, amelyet okozott. Úgy érzek a repülőgéppel kapcsolatban, mint a tüzet illetően. Azaz sajnálom a rengeteg szörnyű kárt, amelyet a tűz okoz, de úgy gondolom, jó az emberi fajnak, hogy valaki felfedezte, hogyan lehet tüzet csinálni, és hogy megtanultuk, hogyan lehet több ezer fontos módon felhasználni.”

Orville Wright 76 éves korában, 1948. január 30-án hunyt el, miután már második szívrohamát szenvedte el. A repülés úttörője a lovaskocsik korában született, és még megérte a hangsebesség feletti repülés hajnalát is. Bátyjával együtt (egyikőjük sem nősült meg) nyugszik a daytoni Woodland temetőben.

1. Nyomdászok, biciklijavítók, repülőgép-készítők
2. A tökéletes repülő szerkezet felé
3. Áttörés és szkepticizmus
4. Megérdemelt siker

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2019

• Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai
• Az 1990. októberi taxisblokád
• Az amerikai modernizmus első nagyasszonya
• 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
• A zselízi Eszterházy-kastély
• 1849 - Az aradi vértanúk tragédiája
• A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa
• A Drechsler-palota különc asztaltársasága
• Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől