„A lengyelek és a magyarok egyként szenvedtek a kommunista diktatúrától”

2015. december 4. 09:33 MTI

Lengyelország és Magyarország népe egyként szenvedett a kommunizmustól. A két nép mindig odafigyelt egymásra, szolidáris volt a másikkal, ennek pedig a jelenben és a jövőben is kötelező ereje van - hangsúlyozta egy csütörtöki budapesti konferencián Kövér László, az Országgyűlés elnöke, az 1956-os emlékév fővédnöke.

Korábban

A két nép véres történelmi tapasztalata, hogy "ahol az ideológia véget ér, ott kezdődnek a sortüzek" - jegyezte meg, hozzátéve, a diktatúrák előbb a szólás és a gondolkodás, majd a cselekvés szabadságát korlátozzák, ezután következik a kendőzetlen, nyers erőszak. A házelnök a Diktatúrák sortüzei - Fegyveres erőszak a hatalom eszköztárában című tanácskozáson felidézte: a kommunista rendszer évtizedei alatt a magyarok "sűrített marxizmusnak" nevezték a gumibotot, amely határt szabott a szólás és gondolkodás szabadságának, a cenzúra és az öncenzúra legbiztosabb garanciájaként szolgálva.

Az egykori sortüzek fényében mutatkozik meg leginkább a pártállami diktatúra igazi arca; a hol kommunistának, hol szocialistának nevezett rendszerek valójában a védtelen lakosság ellen, ártatlan civilekkel szemben alkalmazott tömeges fegyverhasználaton és az ezáltal elért megfélemlítésen nyugodtak - jelentette ki Kövér László. Mint mondta, "az embertelen sortüzek Magyarországon is, Lengyelországban is mást igazoltak, semmint a népfelség elvét"; azt bizonyították, hogy a népakarat valójában szemben állt a kommunistákkal, akiknek "semmi sem volt szent, semmi sem volt drága, ha a hatalom megszerzéséről, önkényuralmuk fenntartásáról volt szó", miközben ideológiájuk elszakadt a valóságtól és az emberektől.

A házelnök arról beszélt: a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján megbukott a kommunista rendszer, de "a sűrített marxizmus helyét fokozatosan átvette a sűrített liberalizmus, azaz a politikai korrektség mint a szólás- és gondolatszabadság korlátozásának új, 21. századi eszköze; azt tapasztaljuk, hogy a manapság a demokrácia szó előtt használt liberális jelző a valaha használatban volt +népihez+ hasonlóan egyre inkább fosztóképzőként értelmezendő". A liberális ideológia és a valóság közötti szakadék egyre nő, és nem szeretnénk, ha ez a szakadék elnyelné az európai demokráciát - fogalmazott Kövér László. Hangsúlyozta, hogy ezért is hárul fontos szerep a térség államaira, hiszen közös fellépéssel, történelmi tapasztalataink hiteles felmutatásával "talán még idejében elterelhetjük Európát a fenyegető szakadéktól, és közösen megóvhatjuk népeink, nemzeteink kultúráit az önfelszámolás kísértésétől".

Földváryné Kiss Réka, a tanácskozást szervező Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke kijelentette: a kommunista rendszereket elemezve ma már jól tudjuk, a diktatúra lényegéhez tartozott a politikai célból gyakorolt állami erőszak, tanulmányozásukkor e rendszerek működésének belső logikáját kell megértenünk, mivel a sortüzek e diktatúrák lényegéből fakadnak. A hatalom birtokosai a fegyveres erőszakot valójában a társadalmi, politikai, gazdasági válságkezelés eszközének tekintették - jegyezte meg. Lukasz Kaminski, a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete elnöke azt emelte ki, hogy a múlt feltárásával a jelen és a jövő ifjúságát is inspirálhatjuk annak felismerésére, milyen fontos érték a béke a szabadság és az emberi méltóság. A kommunista rendszer elleni felkelései során mindkét nép az európai értékeket védte, ami része belépőnknek az európai integrációba - mondta.

A szervezők csütörtök délután arról tájékoztatták az MTI-t: az előadások az 1956-os poznani, az 1970-es tengermelléki eseményekkel, illetve az 1956-os magyarországi forradalom alatt és után eldördült, számos civil áldozatot követelő sortüzekkel foglalkoznak. Hozzátették, az eseménnyel megemlékeztek a 45 évvel ezelőtti lengyel tengermelléki sortűzre és áldozataira, valamint tisztelegtek az 1956-os magyarországi forradalom előtt annak közelgő hatvanadik évfordulója kapcsán.