A legkülönfélébb betegségeket igyekeztek koponyalékeléssel gyógyítani a történelem során
2021. augusztus 8. 17:04 Múlt-kor
Korábban
Újkori lépések
Bár mind az eszközök, mind a technológia fejlődött a középkorban és az újkorban, valójában a betegségek természetéről sokáig igen keveset tudtak. Louis Pasteur fedezte fel, hogy a különböző műtéteket követő üszkösödésért mikroorganizmusok a felelősek. Az ő újításainak köszönhetően alakult ki az antiszeptikus sebészet, ami lényegesen csökkentette az operációkon átesett betegek halálozási arányát.
A baktériumok ellen karbolsavat használt, valamint a kezét, az eszközöket és a kötéseket is megtisztította, valamint leszámolt azzal a gyakorlattal, hogy utcai ruhában végezték el a műtéteket. A következő évtizedekben a műtéti ruházat komoly fejlődésen ment keresztül.
Ezzel párhuzamosan a 19. század elhozta az altatásban alkalmazott szerek forradalmát is. A korábbi évszázadokban mindig problémát okozott a betegek altatása, a technika fejlődésével pedig egyre több anyaggal kísérleteztek. A korábbi évszázadokban az alkoholt kiszorították az ópiumszármazékok, de egyik sem felelt meg igazán a műtéti céloknak.
Próbálkoztak a kéjgázzal, dietil-éterrel, kokainszármazékokkal, morfiummal és még hipnózissal is. Ezekkel a szerekkel többféle probléma is akadt. Egyfelől az adagolásuk kiszámíthatatlan volt, a felsorolt anyagokat könnyen túladagolhatták. A másik gondot a mellékhatások jelentették. A műtét alatti hányást, vagy a beavatkozást követő függőséget el kellett kerülni.
A század folyamán ezért szép lassan kifejlődött a professzionális aneszteziológia, amely összegyűjtötte, rendszerezte és alkalmazta a műtéti tapasztalatokat, így az egyes műtétekhez, például a koponyán történő beavatkozásokhoz is egyre nagyobb eséllyel választották ki a megfelelő szereket. Az is igaz, hogy az agy működését még nem ismerték eléggé, így előfordult, hogy a műtétek után, a felépülés ellenére, váratlan mellékhatások léptek fel, mint például a részleges amnézia, vagy a jelentős személyiségváltozás.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
