A legkülönfélébb betegségeket igyekeztek koponyalékeléssel gyógyítani a történelem során

Újkori lépések

Bár mind az eszközök, mind a technológia fejlődött a középkorban és az újkorban, valójában a betegségek természetéről sokáig igen keveset tudtak. Louis Pasteur fedezte fel, hogy a különböző műtéteket követő üszkösödésért mikroorganizmusok a felelősek. Az ő újításainak köszönhetően alakult ki az antiszeptikus sebészet, ami lényegesen csökkentette az operációkon átesett betegek halálozási arányát.

A baktériumok ellen karbolsavat használt, valamint a kezét, az eszközöket és a kötéseket is megtisztította, valamint leszámolt azzal a gyakorlattal, hogy utcai ruhában végezték el a műtéteket. A következő évtizedekben a műtéti ruházat komoly fejlődésen ment keresztül.

Ezzel párhuzamosan a 19. század elhozta az altatásban alkalmazott szerek forradalmát is. A korábbi évszázadokban mindig problémát okozott a betegek altatása, a technika fejlődésével pedig egyre több anyaggal kísérleteztek. A korábbi évszázadokban az alkoholt kiszorították az ópiumszármazékok, de egyik sem felelt meg igazán a műtéti céloknak.

Próbálkoztak a kéjgázzal, dietil-éterrel, kokainszármazékokkal, morfiummal és még hipnózissal is. Ezekkel a szerekkel többféle probléma is akadt. Egyfelől az adagolásuk kiszámíthatatlan volt, a felsorolt anyagokat könnyen túladagolhatták. A másik gondot a mellékhatások jelentették. A műtét alatti hányást, vagy a beavatkozást követő függőséget el kellett kerülni.

A század folyamán ezért szép lassan kifejlődött a professzionális aneszteziológia, amely összegyűjtötte, rendszerezte és alkalmazta a műtéti tapasztalatokat, így az egyes műtétekhez, például a koponyán történő beavatkozásokhoz is egyre nagyobb eséllyel választották ki a megfelelő szereket. Az is igaz, hogy az agy működését még nem ismerték eléggé, így előfordult, hogy a műtétek után, a felépülés ellenére, váratlan mellékhatások léptek fel, mint például a részleges amnézia, vagy a jelentős személyiségváltozás.

1. Őskori tanúk
2. Ókori doktorok
3. Középkori medicinák
4. Újkori lépések
5. Modern módszerek

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról