A középkori selyemúton érkezett Európába a luxuscikkek mellett a fekete halál is
2020. április 27. 18:36 Múlt-kor
Korábban
Ideális közeg
Mindenesetre tény, hogy Európát elérve a halálos kórokozó egy egészségileg és gazdaságilag legyengült lakosságot támadott meg.
„Úgy gondolom, helytálló érvelés, hogy a fekete halál akkor csapott le, amikor a szegények egészsége súlyosan kompromittálódott az éhínségek, a szegénység és a jobbágyság természete miatt” – mondta Welford.
1352-ben írt Dekameronjában Giovanni Boccaccio is leírja a fekete halált, amely 1348-ban érte el Firenzét.
A fertőzöttek ágyékukban és hónaljukban tapasztaltak először duzzadást, majd a betegség „hamar burjánzani és mindenfelé terjedni kezdett, ezután a ragály formája változni kezdett, fekete vagy ólomszínű foltok tűntek fel sok esetben a karon vagy a combon vagy másutt, előbb kevés nagy, majd számos apró.”
Az év márciusa és júliusa között Boccaccio szerint a város százezer lakosa veszett oda, holttesteiket gyakran az épületek bejáratai előtt halmozták fel. A nagy paloták, ahol a nemesek és szolgáik laktak, üresen álltak, az író szerint a város „jobbára lakatlan” maradt.
Az összekapcsolt világ karanténba vonul
A modern tudományos ismeretek és antibiotikumok nélkül a középkori Európa lakóinak kevés eszköze volt a baktériummal szembeni harcra.
„A pestisjárvány elhalása a karantén, a lazarettók, a kezdetleges maszkokkal felszerelt orvosok által működtetett pestiskórházak, az egészségügyi kordonok, a határlezárások és az előzetes figyelmeztetéseket leadó egészségügyi kémek együttes alkalmazásának volt köszönhető” – mondta el Welford.
A fekete halál azonban nem tűnt el teljesen a 14. századi járvány végével. Ugyanazon baktérium különféle válfajai egészen a 18. századig rendszeresen gyötörték Európát, ezek egyike később Kínába is eljutott, ahol a 19. században oltotta ki milliók életét.
A fekete halál elterjedése nem véletlenül esett egybe azzal, hogy a selyemút egyre jobban összekötötte Keletet és Nyugatot: útvonalai mentén az emberekhez és árukhoz hasonlóan a betegségek is gyorsan eljutottak a legtávolabbi tájakra is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- A Kongresszus csak vonakodva adott támogatást Morse forradalmi találmányához 19:05
- Énekléssel és olvasással oldotta fel gyermekkori traumáit Őze Lajos 15:05
- Az őslakosok iránti meg nem értés okozta Magellán vesztét 12:20
- Már temetésén követelték II. János Pál szentté avatását a hívek 10:35
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van tegnap
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban tegnap
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica tegnap