A középkori selyemúton érkezett Európába a luxuscikkek mellett a fekete halál is
2020. április 27. 18:36 Múlt-kor
Korábban
Bolhák és rágcsálók
Egy 2015-ös tanulmányban norvég és svéd kutatók azzal az elmélettel álltak elő, miszerint a közép-ázsiai sztyeppék klímájában történt ingadozások nagymértékű csökkenést okoztak a térség rágcsálóinak – főként a különféle versenyegérfajok, illetve mormoták – populációjában.
Ez arra kényszeríthette a Yersinia pestis baktériumot hordozó bolhákat, hogy új élőhelyet keressenek, például a szállításra alkalmazott tevéket, vagy azok gazdáit.
A több évi ilyetén bolha-áthelyeződés után egy további évtizedbe telt, mire a selyemúton közlekedő karavánok Európa keleti széléig hozták a pestist.
Welford szerint a Krím-félszigeti Kaffa kikötővárosa (ma Feodoszija, Ukrajna) „tűnik a középkori fekete halál Ázsiából Európába való átugrási pontjának 1346-47-ben”.
A források alapján „genovaiak vagy velenceiek hajón hagyták el Kaffát, és útban Szicília, Velence és Genova felé megfertőzték Konstantinápolyt és Athént is.” – mondta a professzor. Hozzátette: „Gyanúm szerint azonban a fekete halál szárazföldi úton is eljutott Konstantinápolyba.”
A genovai Gabriele de’ Mussi 14. századi leírása szerint a pestist az ostromló mongolok juttatták Kaffába, fertőzött holttestek ostromgépekkel történő hajításával.
Hogy ez valóban pontosan így történt-e, nehezen bizonyítható, az azonban biztos, hogy keleten ugyanakkora kataklizmát okozott a járvány, mint nyugaton.
„Számos mongol uralkodót és az elit más tagjait ölte le, és a hadsereg mellett a helyi gazdaságokat is legyengítette” – mondta el Christopher J. Beckwith, az Indianai Egyetem professzora, Eurázsia-kutató, a 2011-es A selyemút birodalmai című könyv szerzője.
A becslések szerint a fekete halál Ázsiában és Észak-Afrikában 25 millió emberrel végzett 1347 és 1350 között, az európai pusztításon felül.
Német kutatók egy 2019-es tanulmányban genetikai kapcsolatot mutattak ki a fekete halál és egy 1346-os pestisjárvány között, amely a mai Oroszországban, a tatárföldi Laisevóban ütötte fel fejét. Elképzelhető tehát, hogy egyéb útvonalakon is megközelítette Európát a 14. századi pestis.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál 09:05
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit tegnap
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket tegnap
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 2024.05.01.
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 2024.05.01.