A kivégzett „pillangók” hozták el Latin-Amerika egyik legvéresebb diktatúrájának végét
2021. március 11. 15:01 Múlt-kor
1960. november 25-én három nővér – Patria, Minerva és María Teresa Mirabal – halálhíréről számoltak be a Dominikai Köztársaság hírlapjai. E jelentések szerint a nők autójukkal zuhantak le egy szakadék széléről egy veszélyes útszakaszon.
Korábban
Élet a karibi térség egyik legkegyetlenebb diktatúrájában
Az ország sajtója természetesen központi ellenőrzés alatt állt: a Dominikai Köztársaságot ekkor már három évtizede irányító Rafael Trujillo brutális rezsimje el kívánta hallgatni a földalatti ellenállásban tevékenyen részt vevő Mirabal nővérek halálának valódi okát – amely nem baleset volt.
Középosztálybeli nőkként, feleségekként és anyákként a Mirabal nővérek nem számítottak tipikus forradalmár „alapanyagnak”. Patria, Minerva, María Teresa, valamint a negyedik nővér, Dedé az Ojo de Agua nevű városban nőttek fel Salcedo tartományban, ahol a szüleik egy jól jövedelmező tanyát működtettek, egy kávéőrlő üzemmel és egy vegyesbolttal egyetemben.
Minerva tanulmányait La Vega városában, a Colegio Inmaculada Concepción nevű katolikus bentlakásos iskolában végezte, ahonnan aztán a fővárosba, Santo Domingóba ment egyetemre jogot tanulni. Eddigre már jó általános képet alkotott arról, mennyi igazságtalanság volt Trujillo rendszerében.
„A Főnök” (El Jefe), illetve „A Kecske” (El Chivo) néven is ismert diktátor a hadsereg főparancsnokaként ragadta magához a hatalmat 1930-ban, és habár fejlődést és stabilitást hozott az országnak, ennek súlyos ára volt: Trujillo szinte egy személyben vette át az ország gazdaságának felügyeletét.
A legjövedelmezőbb ágazatok – a sókitermelés, a húsipar, valamint a dohány- és rizstermesztés bevételeit saját családjához és más támogatóihoz irányította. A lakosság polgári és politikai jogai jobbára megszűntek, és mindössze egyetlen párt, a Dominikai Párt létezése volt engedélyezett.
Trujillo félelmetes titkosrendőrsége a legkegyetlenebb módszerekkel számolta fel az ellenállás írmagját is: az egyszerű fenyegetéseken túl nem riadtak vissza a jogtalan bebörtönzésektől, a kínzástól, a nők elrablásától és megerőszakolásától, de a gyilkosságtól sem. Fennállása során Trujillo rezsimje több tízezer ember haláláért volt felelős, köztük a Dominikai Köztársaság és Haiti közti határövezetben élő mintegy 20 000 haiti lakos 1937-es lemészárlásáért.
„Óriási volt akkoriban a veszély” – mondta el Elizabeth Manley, a louisianai Xavier Egyetem történész docense és A paternalizmus paradoxona: nők és autoriter politika a Dominikai Köztársaságban című 2017-es könyv szerzője. „Embereket raboltak el, börtönöztek be és öltek meg.”
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2019
- Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai
- Az 1990. októberi taxisblokád
- Az amerikai modernizmus első nagyasszonya
- 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
- A zselízi Eszterházy-kastély
- 1849 - Az aradi vértanúk tragédiája
- A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa
- A Drechsler-palota különc asztaltársasága
- Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől
- Kölcsönös bizalmatlanság jellemezte az antikomitern paktum aláíróit tegnap
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” tegnap
- 10 érdekes tény a csók kultúrális történetéről tegnap
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke tegnap
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert tegnap
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum tegnap
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában tegnap
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén tegnap
