A kivégzett „pillangók” hozták el Latin-Amerika egyik legvéresebb diktatúrájának végét
2021. március 11. 15:01 Múlt-kor
1960. november 25-én három nővér – Patria, Minerva és María Teresa Mirabal – halálhíréről számoltak be a Dominikai Köztársaság hírlapjai. E jelentések szerint a nők autójukkal zuhantak le egy szakadék széléről egy veszélyes útszakaszon.
Korábban
Élet a karibi térség egyik legkegyetlenebb diktatúrájában
Az ország sajtója természetesen központi ellenőrzés alatt állt: a Dominikai Köztársaságot ekkor már három évtizede irányító Rafael Trujillo brutális rezsimje el kívánta hallgatni a földalatti ellenállásban tevékenyen részt vevő Mirabal nővérek halálának valódi okát – amely nem baleset volt.
Középosztálybeli nőkként, feleségekként és anyákként a Mirabal nővérek nem számítottak tipikus forradalmár „alapanyagnak”. Patria, Minerva, María Teresa, valamint a negyedik nővér, Dedé az Ojo de Agua nevű városban nőttek fel Salcedo tartományban, ahol a szüleik egy jól jövedelmező tanyát működtettek, egy kávéőrlő üzemmel és egy vegyesbolttal egyetemben.
Minerva tanulmányait La Vega városában, a Colegio Inmaculada Concepción nevű katolikus bentlakásos iskolában végezte, ahonnan aztán a fővárosba, Santo Domingóba ment egyetemre jogot tanulni. Eddigre már jó általános képet alkotott arról, mennyi igazságtalanság volt Trujillo rendszerében.
„A Főnök” (El Jefe), illetve „A Kecske” (El Chivo) néven is ismert diktátor a hadsereg főparancsnokaként ragadta magához a hatalmat 1930-ban, és habár fejlődést és stabilitást hozott az országnak, ennek súlyos ára volt: Trujillo szinte egy személyben vette át az ország gazdaságának felügyeletét.
A legjövedelmezőbb ágazatok – a sókitermelés, a húsipar, valamint a dohány- és rizstermesztés bevételeit saját családjához és más támogatóihoz irányította. A lakosság polgári és politikai jogai jobbára megszűntek, és mindössze egyetlen párt, a Dominikai Párt létezése volt engedélyezett.
Trujillo félelmetes titkosrendőrsége a legkegyetlenebb módszerekkel számolta fel az ellenállás írmagját is: az egyszerű fenyegetéseken túl nem riadtak vissza a jogtalan bebörtönzésektől, a kínzástól, a nők elrablásától és megerőszakolásától, de a gyilkosságtól sem. Fennállása során Trujillo rezsimje több tízezer ember haláláért volt felelős, köztük a Dominikai Köztársaság és Haiti közti határövezetben élő mintegy 20 000 haiti lakos 1937-es lemészárlásáért.
„Óriási volt akkoriban a veszély” – mondta el Elizabeth Manley, a louisianai Xavier Egyetem történész docense és A paternalizmus paradoxona: nők és autoriter politika a Dominikai Köztársaságban című 2017-es könyv szerzője. „Embereket raboltak el, börtönöztek be és öltek meg.”
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2012
- Öveges professzor, mindenki fizikatanára
- Tabutörő stációk: Szexuális forradalom – szexuális ellenforradalom
- A japán-amerikaiak internálása a második világháborúban
- Vietnam öröksége - Irak árnyéka
- Szex, szerelem, testiség a szocializmusban
- Balatonederics: A fekete kastély kísérteties históriája
- Variációk Fidel Castro likvidálására
- Kossuth „búcsúja” prózában és versben
- Megmentésre váró hungarikumok
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
