A kardokon és pajzsokon túl: mi volt a középkori kovács igazi szerepe?

Értékes termékek

A kovácsok korántsem kizárólag fegyverkészítéssel foglalkoztak: valódi iparágat képviseltek, saját felépítéssel. A források többsége azonban – mivel a katonai eredményeket tekinti legfontosabbnak – aránytalanul sokszor említik őket ebben a kontextusban. Nagy Károly (uralkodott 768-814) krónikásai például dicséretekkel halmozzák el kovácsait. Egy 802-ből származó kapituláré (törvényi rendelet) kijelenti, hogy a nemeseknek kötelező magukkal vinni e mestereket hadjárataikra sodronypáncélt készíteni számukra. E közvetlen részvétel a háborúkban elősegítette az innovációt és fejlesztést – Nagy Károly kíséretének tagjaira különösen mély benyomást tettek az új típusú lovas pajzsok, amelyek nagy előnyt jelentettek a csatamezőn.

Kézenfekvő lenne e forrásokra úgy tekinteni, mint amelyek megerősítik, hogy a kovácsok elsődleges és legfontosabb tevékenysége a fegyverkészítés volt. Figyelembe kell azonban venni, hogy Nagy Károly uralkodásának legtöbb feljegyzése valamilyen formában a hadviselést érinti, ezért ezt a szempontot fogják kiemelni legfontosabbként. A frankok királyaként 768-tól, majd 800-tól római császárként korábban soha nem látott sikerrel növelte a fennhatósága alá tartozó területet, és a nyaranta folytatott hadjáratok bőséges zsákmányával megőrizte nemesei hűségét is.

Egy olyan uralmi rendszerben, amelyben ekkora szerepe van a hadviselésnek, mint hatalommegtartó eszköznek, egyáltalán nem meglepő, hogy a kovácsokat is elsősorban az ehhez szükséges felszerelés készítőiként említi – ez a róluk alkotott kép viszont egészen napjainkig fennmaradt, annak ellenére, hogy nem a valóságot tükrözi.

Nagy Károly elismerte ugyan a kovácsok egyéb érdemeit is olyan értelemben, hogy az általuk készített termékeket, mint például a sodrony- és lemezpáncélt a wergild, azaz vérdíj fizetésére alkalmas tárgyak közé számította. A birodalomban minden egyes embernek és tárgynak volt megállapítható anyagi értéke, amelyet annak jogtalan megölése, megsebesítése vagy elpusztítása esetén a bűnösnek ki kellett fizetnie. A ripuári frankok törvénye például 12 solidus értéket állapít meg „egy jó mellvért” esetén.

A wergild fizetéséhez bírósági közbenjárásra volt szükség, a folyamatban azonban láthatóan a birodalom számára értékes dolognak tekintették a kovácsok termékeit – és egyúttal jogi célt is szolgálhattak. Ebben az értelemben fizetőeszköznek számítottak, amely terhet jelent arra, akit fizetésre köteleznek. A kovács, mivel ilyen tárgyakat állított elő, értékes tagja volt a társadalomnak azzal párhuzamosan, hogy fontos szerepe volt a hadviselésben.

1. Értékes termékek
2. Saját rendszer

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

27. Az első világháború és következményei
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Utazás a frontra, spanyolnátha, leleplezett viszony: mozgalmas év volt Franklin Roosevelt számára 1918
• A gránát még célt tévesztett, a lövések halálosan megsebesítették a főhercegi párt Szarajevóban
• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• Az első világháború harcainak valóságos időkapszulája került elő az olasz Alpokban
• Románia hadba lépését késleltette, Olaszországét azonban már nem tudta megakadályozni a gorlicei áttörés
• Háború, spanyolnátha, leleplezett viszony – sok fordulatot hozott Franklin Roosevelt életébe az 1918-as év
• Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút
• Az I. világháborús francia sisakok nagyobb védelmet nyújtottak, mint a mai amerikaiak
• Sártenger, életveszély és felelősség – az első világháború futárai