A japánok háborús rémtettei: élveboncolások, tífuszos kekszek, embertelen bosszú
2020. augusztus 29. 11:46 Múlt-kor
Korábban
Amikor a bűnösök sértetlenül megússzák
A történészek abban a kérdésben megosztottak, hogy a második világháború alatt hány halálos áldozata volt a japánok által bevetett különböző biológiai fegyvereknek. Vita „csak” arról zajlik, hogy 100, avagy – a legtöbb szakértő szerint – 300 ezer emberről van szó. A pontos becslést többek között az is nehezíti, hogy a borzasztó higiénés körülmények miatt már a biológiai fegyverek bevetése előtt és sok kínai fertőződött meg vérhassal, kolerával és maláriával.
A háború után az Egyesült Államok – Douglas McArthur tábornok, a Japánban állomásozó szövetséges katonai erők főparancsnoka jóváhagyásával – Isiinek és kollégáinak kutatási eredményeik átadásáért cserébe védettséget biztosított. Bár a biológiai program Vörös Hadsereg által foglyul ejtett munkatársait 1949-ben az úgynevezett habarovszki perben elítélték, a fő felelősöket sohasem vonták felelősségre.
Isii szülőfalujába vonult vissza, miután családja megrendezte látványos temetését is azért, hogy aztán senki se keresse. A kutató 1959-ben halt meg gégerákban. Egykori munkatársa, Kitano Maszadzsi pedig Japán egyik legnagyobb gyógyszeripari cégének lett a vezetője.
Japánban hosszú évtizedekig visszautasítottak minden, a 731-es egység ténykedésével kapcsolatos állítást. Fordulat csupán 2002-ben történt, akkor egy japán bírósági ítélet után a kormányzat hivatalosan is elismerte, hogy a császári sereg valóban vetett be biológiai fegyvereket a kínai civil lakossággal szemben.
Tudta-e, hogy...?
A pingfangi, 150 épületből álló, 3000 fős személyzettel működő titkos komplexumot csak vasúton lehetett megközelíteni.
1942-re a japán biológiaifegyver-program mintegy 20 ezer főt foglalkoztatott a több mint negyedszáz kutatóközpontban.
A pestiskórokozók tenyésztése nagy mennyiségű állatot igényelt – Pingfangban csak baromfiból és patkányból évi 50 ezer „fogyott”.
Isii kísérletei során előfordult, hogy a kísérleti alanyok veséjébe lovak vizeletét fecskendezték.
Bár azzal kapcsolatban is készültek tervek, hogy a japánok az Egyesült Államok területén is bevetnek biológiai fegyvereket, az ötletet végül elvetették.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2017
- Nők a fronton – megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Hét híres ember, aki nyomtalanul eltűnt
- Szinyei Merse Pál: Majális
- Szacsal, Nopcsa-kastély
- Önkéntes munkaszolgálat Magyarországon 1935–1944
- A Közel-Kelet amazonjai
- Cornelia, a Gracchusok anyja
- Az első magyar értelmi fogyatékosokat nevelő intézet története
- Trujillo, a Dominikai Köztársaság diktátora
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap