2022. ősz: Megrázó másnapok
ITT támogathatsz bennünket

A japánok háborús rémtettei: élveboncolások, tífuszos kekszek, embertelen bosszú

2020. augusztus 29. 11:46 Múlt-kor

Tífusszal befecskendezett zsemlék, pestises gabonával ellátott lakosság és kolerával fertőzött kutyák. A kínai nép a második világháború során efféle borzalmak sorozatát élte át. A japán hadsereg már 1937 decemberében, a Nanking elfoglalásakor véghezvitt könyörtelen mészárlással jelezte, hogy nem ismer kegyelmet, ha a hatalmas ország alsóbbrendűnek tekintett lakosainak a megszégyenítéséről és félreállításáról van szó. A kínaiak szenvedéseit tetézte, hogy az 1941-42-ben pusztító aszály miatt éhínség söpört végig az országon, és mintha ez sem lett volna elég, a császári csapatok biológiai fegyvereket is bevetettek ellenük. A genfi és hágai konvenciót megszegve többek között pestis, tífusz és más betegségek baktériumait terjesztették Mandzsúriában és Kelet-Kína tartományaiban. A biológiai fegyverek bevetésének mértéke az 1942 áprilisában Tokió ellen végrehajtott első amerikai bombázást követően, a kínaiak ellen indított megtorló akciók során hágott a tetőfokára.

Levágott végtagok, kipattant szemgolyók

A japán biológiaifegyver-program 1932-ben Isii Siró, a japán hadsereg orvosi diplomával is rendelkező ezredesének vezetésével indult meg. A biológiai fegyverek kifejlesztésének céljából indított projektről a japán kormánynak és az országban működő orvosi egyetemeknek is tudomása volt, de nem léptek fel Isii törekvéseivel szemben.

Mi több: az 1941 októberétől 1944 júliusáig japán miniszterelnökként tevékenykedő Todzsó Hideki még ki is tüntette a katonaorvost az „elért eredményeiért”. Isii és kollégái az orvosi egyetemek legjobb diákjait „csábították” magukhoz, az ajánlatot – hacsak nem akartak hadbíróság elé kerülni – erősen ajánlott volt elfogadniuk.

A japán hadsereg az 1932-ben, Mandzsúria meghódítását követően Mandzsukuo néven létrehozott bábállam területén rendezte be a különböző vegyi fegyverek kifejlesztéséért felelős, titkos kutatóközpontját. A laboratóriumkomplexum az 1930-as évek végén Harbin városa közelében fekvő pingfangi kerületen felépült bázis létrehozásával nyerte el végleges formáját, de emellett még számos kutatóhely működött a japánok által megszállt területeken.

A biológiai fegyverek kifejlesztéséért felelős csoport az 1940-es évek elejétől hivatalosan a Kvantung-hadsereg Járványmegelőzési és Víztisztító Osztálya néven volt nyilvántartva, később, a szigorú titoktartási előírásoknak megfelelően már csak számmal, 731-es egységként emlegették.

A kutatóközpontok működésük során kegyetlen emberkísérletek sorozatát hajtották végre. A kísérleti alanyok „természetesen” nem japánok voltak, hanem az „alsóbbrendű fajokhoz” tartozók: politikai foglyok, köztörvényes bűnözők, a japán gyarmatokról származó civilek.

„Pácienseiket” az orvosok vírusokkal fertőzték meg, hogy a betegek reakciójának vizsgálatával segítsék elő a hatékony vegyi fegyverek kifejlesztését. A rabok szervezetébe védőoltásnak álcázva juttatták be a különféle halálos baktériumokat. A kórokozókkal fertőzött speciális bombákat szintén a megkötözött, teljesen védtelen foglyokon tesztelték, de még a különböző hagyományos fegyverek – gránátok, lángszórók stb. – hatásait is a rabokon próbálták ki.

Az embólia tanulmányozása érdekében levegőt fújtak a foglyok artériáiba, a nemi betegségek hatásának vizsgálata céljából pedig szifilisszel fertőzték meg a kísérleti alanyokat. A foglyokat olykor – a japán kardok élességének tesztelése érdekében – lefejezték, és előfordult, hogy levágták a végtagjaikat, amelyeket aztán megpróbáltak az ellentétes oldalról lenyisszantott kéz vagy láb helyére illeszteni. Máskor a rabokat nagy nyomású kamrákba tuszkolták, hogy tanulmányozhassák, mennyi idő alatt pattan ki a szemgolyójuk a helyéről.

Bevett gyakorlat volt, hogy érzéstelenítés nélkül, a torkuktól vagy a mellkasuktól egészen a gyomrukig vágták fel a korábban különböző kórokozókkal megfertőzött kísérleti alanyokat, hogy így mérjék fel a fertőzések különböző szervekre gyakorolt hatását. Az élve felboncolt szerencsétlen páciensek a roppant cinikus módon csak „különleges kezelésnek” hívott procedúra során kezdetben túlvilági hangon üvöltöttek, egy idő után azonban elhallgattak.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. ősz: Megrázó másnapok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Egy japán orvos egy kínai emberen végez baktériumkísérleteketJapán katonák kínai civileken végeznek ki 1940 körülSanghaj vasútállomása egy japán bombatámadást követőenKínai gyermekeken végeznek pestissel kapcsolatos kutatásokatJapán kutatólaborA 731-es egység egyik épülete Kínában
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár