2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A Homo erectus kihalásában nagy szerepet játszott lustasága

2018. augusztus 14. 13:53 MTI

Részben „lustasága” vezetett a Homo erectus (felegyenesedett ember) kihalásához – állítják az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) kutatói a PLoS One című tudományos folyóiratban publikált tanulmányukban.

Az Arab-félszigeten a kora kőkorszakban élt előemberek populációinak régészeti vizsgálata azt mutatta, hogy a Homo erectus „nem igazán erőltette meg” magát az eszközkészítés és a nyersanyagok begyűjtése terén – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Ceri Shipton, az egyetem munkatársa szerint ez a „lustaság”, valamint az, hogy képtelen volt alkalmazkodni az éghajlat változásához, valószínűleg szerepet játszott a faj kipusztulásában.

„A táborhelyeik körül heverő kövek bármelyike megtette nekik, amikor eszközkészítésre került a sor, pedig ezek többnyire jóval silányabb minőségűek voltak, mint azok, amelyeket a későbbi eszközkészítők használtak” – magyarázta Shipton.

Hozzátette: „az általunk vizsgált lelőhelyen volt egy hatalmas sziklás magaslat tele jó minőségű kővel, csupán kis távolságra egy apró dombon. Ők azonban ahelyett, hogy felsétáltak volna a dombra, inkább begyűjtötték a leguruló töredékeket”. Amikor a kutatók megvizsgálták a sziklás magaslatot, nyomát sem találták bármilyen tevékenységnek, se alkotásoknak, se kőfejtésnek.

„Tudták, hogy ott van, de mivel volt elég nyersanyaguk, a jelek szerint úgy voltak vele, hogy 'minek vesződjenek ezzel'” – jegyezte meg Shipton. Mindez szöges ellentétben áll a későbbi korszakok eszközkészítőinek, köztük a korai Homo sapiens és a neandervölgyi ember gyakorlatával, akik hegyeket másztak meg jó minőségű kövek után kutatva, majd azokat hosszú távolságokon át szállították.

Shipton szerint az élőhelyük elsivatagosodásához való alkalmazkodást szolgáló technológiai fejlődés elmaradása ugyancsak hozzájárult a faj kipusztulásához. „Nem csupán lusták, hanem nagyon maradiak is voltak” – fogalmazott a szakember.

„Az üledékminták tanúsága szerint a körülöttük lévő környezet egyre csak változott, ők azonban még mindig ugyanazt csinálták az eszközeikkel” – mondta a szakember. Hozzátette: „semmilyen előrelépés nem történt, eszközeik egyre csak az immár kiszáradt folyóvölgyek közeléből kerülnek elő. Azt hiszem, hogy a környezet végül túl szárazzá vált nekik”.

A kutatók 2014-ben végeztek ásatásokat a Szaúd-Arábia középső részén elterülő Rijád tartomány egyik lelőhelyén. 

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár