A hétköznapi életbe menekült a rivaldafény csalódásai elől a magyar Miss Európa, Simon Böske

Miss Európa és Miss Amerika, 1929

Annyi szép lány van Pesten

Simon Böske, dr. Simon Sándor keszthelyi járási tisztifőorvos 1909. február 15-én született leányának pályafutása 1925-ben kezdődött, amikor megválasztották a Keszthelyi Korzó Szépévé, majd nem sokkal később a Siófokon megrendezett Balaton Tündére címet is elnyerte. Négy esztendő múlva a Balaton-parti lány elindult az első Miss Magyarország-versenyen is.

1929. január 6-án Budapesten, a párizsi Le Journal című lap által a szervezéssel megbízott Színházi Élet Erzsébet körúti szerkesztőségében rendezték az első hazai megméretést. A rendezők három nevezési feltételt szabtak: a 16. életév betöltését, továbbá egy-egy portré és egész alakos fotó beküldését. A győzelmet a 19 éves Simon Böske szerezte meg, a Zalai Közlöny tudósítója pedig így dokumentálta az eseményt:

„Fél tízkor izgalmas jelenetek között mintegy 218 meghívott leány közül harmincötöt kiválasztottak, akiknek a legtöbb esélyük lehet a győzelemre. Pontosan tizenegy órakor megérkezett a soktagú zsűri is. Egy térdnadrágos fekete harisnyás őszülő francia úr, Maurice de Waleffe [a Le Journal főszerkesztője – K. E.], Pekár Gyula, a zsűri magyar elnöke, és többen mint irodalmi és művészeti kapacitások, Ince Sándor, Lukács Gyula, a Színházi Élet szerkesztői és gróf Zichy Géza mint a magyar társasági élet kiküldöttje vett élénk részt a zsűri munkájában. A zsűri hosszas tanácskozás után Simon Böskének nyújtotta a pálmát…, aki az örömtől zokogva borult édesanyja karjaiba.”

Simon Böske

A forgatókönyv ugyanaz volt, mint a későbbi szépségversenyeken: tekintélyes, idősebb férfiakból álló zsűri, mustra, a lányok nagy izgalma, végül a győztes örömkönnyei. A zsűriben egy női ítész is ült: Márkus Emília, a magyar némafilmek sztárja.

Böske, a szőkés hajú, piciny szájú, nagy és kék szemű, nyúlánk, őzikealkatú, 116-os sorszámú fiatal magyar lány, aki megfelelt a korszak női ideáljának, a vetélkedő végén kijelentette, nem érti, miért éppen ő nyert, hiszen „annyi szép lány van Pesten”.

Az ifjú hajadon pályafutása csak ekkor kezdődött. Február 8-án már 16 nemzet lányai közt, a párizsi Miss Európa-versenyen képviselte hazánkat, mi több: meg is nyerte a versenyt. „Ne csináljanak nekem viccet, mert a Dunának megyek!” – mondta Böske az eredményhirdetés után félénken és bájosan. A lányt népes koszorú ünnepelte már a fények városában is: politikusok, híres emberek zsongták körül, alig győzte a gratulációkat.

Estélyi ruhában

Simon Böske címe sokat jelentett a két világháború közti, a trianoni békediktátum által sújtott Magyarországnak. A lánynak nem más gratulált, mint a francia köztársasági elnök, a monacói fejedelem és több diplomata is, vagyis a magyar közvélemény szemében Simon Böske nemzetközi győzelme valójában méltó válasz volt a trianoni békediktátumra!

Éppen ezért győzelmi mámor fogadta Budapesten: minden rádió az ő nevét harsogta. A korabeli lapok tudósítása folyton folyvást a mámoros közhangulat okáról zengedezett: „A magyarság diadalát is jelenti, s az Európa szépségkirálynője címmel feldíszített keszthelyi lány dicsőségéből fény sugárzik szülővárosára is.”

1. Annyi szép lány van Pesten
2. Dicsőség a legyőzöttnek
3. Sápadt mosoly az esküvőn

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A náci Németország jellemzői
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
• Már 1918-ban lépéseket tett az egyesülés felé Németország és Ausztria
• 12 ezer, Argentínában élt náci nevét tartalmazó listára bukkantak
• Tökéletes ürügy volt a szabadságjogok megszüntetésére a Reichstag felgyújtása
• A háború utolsó napjaiban megpróbálta átvenni Hitlertől a hatalmat Hermann Göring
• Máig nem tudni pontosan, hány roma áldozata lehetett a holokausztnak
• Miért foglalkoztatták az ikrek az embereken kísérletező náci tudósokat?
• Két falu teljes kiirtásával bosszulták meg Reinhard Heydrich halálát a nácik
• Elhunyt a sobibóri haláltábor utolsó túlélőinek egyike