A Goldberger örökség: hogyan lett a Párisi Nagy Áruházból Divatcsarnok?
2022. január 2. 10:52 MTI
65 éve, 1957. január 2-án nyílt meg a Divatcsarnok Budapesten, az egykori Párisi Nagy Áruház épületében. A nyitás napján a vásárlók sora a terézvárosi templomig nyúlt, a szerencsés első vásárlót megajándékozták. A Centrum Áruházakhoz tartozó épületet 1963-64-ben felújították és átalakították, terét egy szinttel megemelték, 1967-ben műemlékké nyilvánították.
Hosszú sorokban várakoztak az emberek a Divatcsarnok 1957-es megnyitójára (Kép forrása: Fortepan/ Bauer Sándor)
Korábban
Az Andrássy út (akkor Népköztársaság útja) 39. szám alatt épült háromemeletes, neoreneszánsz épület története egészen az Andrássy út (Sugárút) megszületéséig nyúlik vissza.
A 19. században lezajlott út- és házépítések során ezen a telken épült fel a Terézvárosi Kaszinó, amelynek leghíresebb nevezetessége a Petschacher Gusztáv által tervezett és Lotz Károly freskóival díszített nagyterem volt.
A házat 1909-ben vette meg Goldberger Sámuel, a kiváló érzékkel megáldott üzletember, hogy francia mintára létrehozza az ország első modern nagyáruházát.
A Goldberger textilgyáros család sarja 1892-ben nyitotta meg első boltját az akkor még csak kiépülőben lévő Rákóczi út 38-as számú házában, a Kazinczy utca sarkán.
Bár az üzlet inkább bazárra hasonlított, már ennek is a fellengzős Párisi Nagy Áruház nevet adta. A sok kicsi sokra megy elvet követve nála mindent lehetett kapni a gombostűtől a kalapig, a tanszertől a zokniig, ráadásul olcsón, mert nagy tételben vásárolt, és csekély haszonnal adott túl az árun.
A vevők kifogástalan, udvarias kiszolgálásban részesültek, a leglehetetlenebb kívánságaikat is teljesítették, így a boltot egy idő után vidékről is egyre többen keresték fel. Goldberger fokozatosan terjeszkedett, a századfordulón már 148 alkalmazottat foglalkoztatott.
Bevezették a csomagküldő szolgálatot is, hogy az eladókra nehezedő nyomást csökkentsék, ám ez tovább lendítette a forgalmat.
A zsúfolt üzletben nem sokat törődtek a biztonsággal, 1903-ban egy rövidzárlat miatt tűz ütött ki, tizennégy ember vesztette életét – köztük az egyik tulajdonos, Goldberger Henrik felesége – és az árukészlet nagy része is megsemmisült. (Itt alkalmaztak először Budapesten ugróponyvát az emeleten rekedtek mentésére.)
Goldberger a tűzvész után hamar talpra állt, és úgy döntött, hogy új áruháza számára megvásárolja az Andrássy úti Petánovics-házat, az egykori Terézvárosi Kaszinóval együtt. Az átalakítás tervezését Sziklai Zsigmondra, a kivitelezést az eredeti Casino tervezőjére, Petschacher Gusztávra bízta.
A Petánovics-házat 1909-től teljesen átépítették, a gyenge alapozás miatt csupán a Lotz Károly freskóival díszített báltermet tudták megtartani.
A Párisi Nagy Áruház 1911. március 3-i megnyitása kisebbfajta szenzáció volt. A Népszava például így lelkendezett Budapest első világvárosi áruházáról: „A monumentális palota úgy díszlik az Andrássy út elején a többi épület sorában, mint egy büszke dáma nyakán az ékszer.”
A szecessziós stílusú, egyedülállóan ívelt homlokzatú, átriumos belterű, üvegtetejű, teraszos elrendezésű palota Európában akkor páratlan vasbeton szerkezettel és technikai berendezéssel épült, az áramszünetek esetére villanyfejlesztő gépházat létesítettek, és a legmodernebb tűzvédelmi rendszert építették ki.
A vásárlókat márványoszlopok, aranyozott lépcsőfeljárat, Zsolnay-díszítőelemek, Róth Miksa üvegablakai és üvegfalú, tükrös felvonók kápráztatták el, a tetőteraszon étterem létesült, kilátással a budai hegyekre, télen korcsolyapályát működtettek.
Az árak is ehhez igazítottak voltak, a személyzet külön tanfolyamon tanulta a mosolygás és a kiszolgálás művészetét.
Az első világháború utáni gazdasági válság miatt 1924-re a Párisi majdnem csődbe ment, ezért Goldberger a családi vállalkozást részvénytársasággá alakította, ő lett a főrészvényes.
Az áruház egyes osztályait más-más bérelte, és az így szétváló boltok között csak az egységes nyitvatartási idő és a kötelező kollektív reklámozás jelentett kapcsolatot.
Ekkor már szinte mindent árusítottak, inkább a bazár-jelleg felé léptek vissza. A főváros egyik legolcsóbb vásárlóhelyeként forgalmuk fellendült és jövedelmezővé vált. 1930 körül négy-ötszáz alkalmazottat foglalkoztattak.
Az épület viszonylag épségben vészelte át Budapest ostromát, ezután államosították, de egy évtizedig csak könyvraktárnak használták.
Csupán 1957. január 2-án nyerte vissza eredeti funkcióját, és nyílt meg az akkori Népköztársaság útján Divatcsarnok néven. (A Párisi Nagy Áruházzal egy időben, Magyar Divatcsarnok néven az 1900-as évek derekán már működött egy áruház a Rákóczi út 74. szám alatt, és egészen 1948-as államosításáig virágzott a Párisi konkurenseként.)
A nyitás napján a vásárlók sora a terézvárosi templomig nyúlt, a szerencsés első vásárlót megajándékozták. A Centrum Áruházakhoz tartozó épületet 1963-64-ben felújították, átalakították, terét egy szinttel megemelték, 1967-ben műemlékké nyilvánították.
A rendszerváltás után a Divatcsarnok a Centrum áruházakkal együtt ment tönkre, 1999-ben végleg bezárt. Állaga egyre romlott.
A Párisi Nagy Áruház főbejárata (Kép forrása: Wikipédia/ Thaler Tamás/ CC BY-SA 4.0)
A Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezelésében álló épületet 2005-ben a luxemburgi székhelyű ORCO ingatlancég vásárolta meg luxusáruház építése céljából. A grandiózus elképzelésekhez társuló nagyszabású átalakításokhoz a műemlék-felügyelet nem járult hozzá.
A Párisi Nagy Áruház végül a Tiba János tervei alapján elvégzett, részletes történeti kutatáson alapuló rekonstrukció során, eredeti pompájában újult meg, változatlan maradt homlokzata és a Lotz-terem is.
Az épület szerkezetén egyetlen helyen változtattak, a Paulay Ede utca felé néző teraszra egy sokszögű üvegbúrát helyeztek.
A 2007-2009 között zajló felújítás során az épületet irodaházzá alakították, amelynek földszintjén és első emeletén könyváruház, majd az Andrássy-élményközpont működött, ám mára mindkettő bezárt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
- A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
- Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
- Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
- Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
- Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
- Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke tegnap
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás 2024.11.23.
